Romániában még egyetlen párt sem nevezte meg hivatalosan elnökjelöltjét, ezért az INSCOP azt vizsgálta meg, milyen eséllyel indulnának az egyes pártok vezetői az államelnöki tisztségért, de a potenciális jelöltek közé sorolta Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettest is, abból kiindulva, hogy 15 éve nagyon közel került már a tisztség elnyeréséhez, és az utóbbi hónapokban „potenciális elnökjelöltként” sokat szerepel a hazai közéletben.

Hirdetés

A volt román külügyminiszter és korábbi szociáldemokrata (PSD) pártelnök Geoana a január 16. és 24. között felvett adatok alapján is első helyen áll az INSCOP felmérésében, az októberi méréshez képest még javított is néhány százalékpontot előnyén a második helyezett Marcel Ciolacu miniszterelnök, jelenlegi PSD-elnökkel szemben.

Ha most vasárnap tartanák a román elnökválasztást, Mircea Geoana független jelöltként a voksok 26,5 százalékát, Marcel Ciolacu (PSD) pedig 18,9 százalékukat szerezné meg. A harmadik és negyedik helyen két nacionalista politikus áll: a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca szenátor, az SOS Romania párt elnöke 14 százalékkal, illetve George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke 13,3 százalékkal.

A lehetséges jobboldali jelöltek csak az ötödik-hatodik helyen állnak a választói preferenciák rangsorában: Nicolae Ciuca, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a voksok 11,4 százalékára, Catalin Drula USR-elnök, az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) lehetséges államfőjelöltje a szavazatok 5,9 százalékára számíthat. Dacian Ciolos volt miniszterelnökre, a centrista REPER elnökére a megkérdezettek 5,1, míg Kelemen Hunorra, az RMDSZ elnökére a romániai választók 3,6 százaléka szavazna, ha most rendeznének elnökválasztást.

Korábban írtuk

Remus Stefureac, az INSCOP igazgatója szerint az elnökválasztás lesz az idei választási év legfontosabb megmérettetése a román politikában, az elnökjelöltek kiválasztása pedig befolyásolhatja a pártok támogatottságát az európai parlamenti, önkormányzati és parlamenti választásokon is. A médiában „jól látható” államfőjelöltek népszerűsége növelheti vagy akár visszavetheti az adott párt támogatottságát. Ezzel összefüggésben a kormánypártok (PNL és PSD) azt mérlegelik, hogy összevonják az elnökválasztást az őszi önkormányzati vagy a júniusi EP-választással, erről azonban még nem született megállapodás közöttük.