A béke várat magára
A budapesti találkozó nem került le a napirendről, azonban az álláspontok még távol állnak egymástól, homok került a gépezetbe, így a csúcs időpontja kitolódik. Donald Trump és Vlagyimir Putyin jelenleg a leginkább a találkozó helyszínében értenek egyet. A budapesti csúcs bejelentését kissé talán elsiető amerikai elnök közölte, amennyiben biztos lehet egy megállapodásban, kész leülni orosz kollégájával, akivel egyébként nagyon jó a kapcsolata.
A budapesti csúcs terve azt követően kezdett széthullani, hogy a külügyminiszterek telefonbeszélgetése során kiderült, egy újabb személyes találkozóhoz még nem érett meg az idő. Alaszka előtt maga a találkozó ténye is komoly eredménynek számított, most azonban ennél tovább kéne lépni. Csakhogy Donald Trump mozgástere otthon és a nyugati blokkon belül szűkebb, mint azt gondolta. A nyugati fősodor minden erővel igyekszik letéríteni az amerikai elnököt a realitásokat elfogadó, így az orosz érdekeket minden eddiginél inkább figyelembe vevő rendezési pályáról.
A két elnök legutóbbi telefonbeszélgetését követően a Kreml úgy látta, hogy az amerikai elnök mégiscsak beleegyezik az orosz követelésébe, hogy Kijev szerény területi engedményekért cserébe adja át Donbasz fennmaradó részét. Moszkva el is küldte Washingtonnak az Ukrajnával kötendő béke feltételeit ismertető, korábbról jól ismert tervét, erre a Putyinnal folytatott eszmecsere után egy nappal az ukrán kollégájával találkozó Trump elnök már az Oroszország által még Alaszka előtt elutasított, a jelenlegi frontvonalak mentén kötendő tűzszünetet támogatta. Aztán külügyminisztereik telefonbeszélgetése során kiderült, hogy az álláspontok e kulcskérdésben még távol állnak egymástól, enélkül pedig nem lehet továbblépni.
Amerikai források szerint Marco Rubio ezután nemcsak a budapesti csúcs elhalasztásáról, hanem Oroszország elleni szankciók bevezetéséről is meggyőzte Trump elnököt. Ezt támogatta a külügyminiszter mellett Pete Hegseth védelmi miniszter, valamint Keith Kellogg elnöki megbízott is, míg a másik különmegbízott, Steve Witkoff azt javasolta, továbbra is gyakoroljanak nyomást Kijevre, hogy kényszerítsék Moszkva feltételeinek elfogadására. Az amerikai elnöknek egyébként három, már hónapokkal korábban kidolgozott szankciós lehetőséget, egy kemény, egy közepes és egy enyhébb opciót kínáltak fel, Donald Trump pedig a középső, az orosz energiaágazatot célzó ehetőséget választotta. Egyben fehér házi források szerint világossá tette, hogy itt az ideje befejezni a háborút, és hozzáfűzte, hogy továbbra is békés megoldást fog keresni a konfliktusra.
Donald Trump először január 22-én, két nappal a beiktatása után beszélt az Oroszország elleni szankciók lehetőségéről, aztán időről időre előjött ezzel a fenyegetéssel, ám nem akarta eltaszítani Putyint a béketárgyalásoktól, így óvakodott drasztikus lépéseket tenni. Közben a türelmetlensége azért növekedett, hiszen az amerikai érdekeket követve minél előbb túl akart lépni ezen a konfliktuson. Méghozzá úgy, hogy az amerikai–orosz kapcsolatokban rejlő lehetőség, valamint Peking és Moszkva teljes összeborulásának megakadályozása érdekében megőrizze a Kreml jóindulatát. De azt is egyre világosabban látta, hogy az őt Moszkvával szemben túlzott megértéssel vádoló hazai és nyugati szövetségeseit is meg kell nyugtatnia.
Trumpot gázai sikere is motiválta ezekre a lépésekre. Nemcsak magabiztosabbá vált, de a megállapodásból az a következtetést is levonta, hogy a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre nehezedő fokozódó nyomás, a keménység vezette sikerre. Úgy gondolhatta, hogy Ukrajna és az európai „tettre készek” ellenállásának legyűrése sem okoz gondot számára. A Nyugat megosztottságát látva magabiztos Putyin azonban keményebb dió.
Sokan most abban reménykednek, hogy a történtek stratégiai változást jelentenek Trump elnök Oroszországhoz, az ukrajnai konfliktushoz való viszonyulásában. Sokkal inkább tűnik ez taktikai húzásnak, az elégedetlenség érzékeltetésének, és ezzel a nyomásgyakorlással késztetné a Fehér Ház hatékonyabb együttműködésre a Kremlt a diplomáciai fronton. Hogy aztán a következő lépés már a budapesti csúcs legyen.
