A békefolyamatok megrekesztése céljából indíthattak offenzívát az ukránok
A Moszkva és környéke elleni nagyszabású ukrán dróntámadás célja lehetett az ukrajnai rendezés kialakuló diplomáciai tendenciájának elrontása – vélekedett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak nyilatkozva.Még nem folynak tárgyalások (…) De hogy a kialakuló tendenciát rendesen el lehet rontani, az igen„ – válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon a Kreml a béketárgyalások megzavarását tekinti-e az éjszakai támadás céljának.
Azt javasolta az újságíróknak, ”kérdezzék meg a kijevi rezsimet„, mit akart elérni a dróntámadással. Peszkov szerint a tárgyalások még nem folynak, így nincs mit zátonyra futtatni, és az amerikaiak egyelőre azt próbálják megérteni, hogy Kijev mennyire kész a békéről szóló párbeszédre.
A szóvivő méltatta az orosz légvédelem teljesítményét, és helyesnek nevezte, hogy megmutatták a dróntámadás által megrongált lakóépületeket a Moszkvába érkezett Feridun Sinirlioglunak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárának.
Az orosz védelmi minisztérium szerint keddre virradóra 337 ukrán drónt lőttek le Oroszország – ebből 91-et a fővárosi régió – légterében. A támadás következtében 3 ember életét vesztette, 18 pedig – köztük 3 gyermek – megsebesült.
Feridun Sinirlioglu a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott keddi tárgyalásait követően megtartott közös sajtótájékoztatón kifejezte az EBESZ készségét arra, hogy a felek számára előnyös módon támogasson minden olyan erőfeszítést, amely az ukrajnai konfliktus megoldására irányul.
Az ukrán dróntámadással kapcsolatban kijelentette: ”Ez a háború rengeteg szenvedést hozott, jártam Kijevben, és ott is láttam ugyanilyen következményeket. Nagyon remélem, hogy nagyon hamar véget ér a háború, és nem leszünk többé tanúi ilyen incidenseknek sem Moszkvában, sem Kijevben.„
Lavrov hangot adott álláspontjának, miszerint a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó javaslatok egyelőre úgy néznek ki, mintha annak a ”kijevi náci rezsimnek„ a maradványait akarnák megmenteni, amelynek törvényei irtották az orosz kultúrát, nyelvet és médiát, valamint betiltották a kánoni ukrán ortodox egyházat. Közölte, hogy az EBESZ főtitkárával részletesen megvitatta az ukrajnai konfliktus megoldásának módjait.
A külügyminiszter szerint Oroszország továbbra is tárgyalni fog a válságról az Egyesült Államokkal és mindenkivel, aki kész segíteni a megoldásban. Azt mondta, egyelőre nem szerepel a tervek között a szervezet bevonása ebbe a folyamatba, amely lényegében még el sem kezdődött.
Közölte: beszámolt a főtitkárnak azon esetekről, amikor az EBESZ-nek a háború előtt a Donyec-medencében állomásozó különleges megfigyelő missziójának munkatársai titkos adatokat szolgáltattak ki Kijevnek a donyecki és a luhanszki ”népköztársaságról„.
