A békéhez rendezni kell a kisebbségi kérdést

A posztkommunista román politikai osztály részéről teljes mértékben hiányzik a politikai akarat a hagyományosan megoldatlan kisebbségi kérdés rendezésére, amely nélkül azonban hosszú távon elképzelhetetlen a társadalmi béke és stabilitás megvalósulása Romániában – jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Tőkés László Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma alkalmából az Európai Parlamentben rendezett Románok és magyarok Európában című konferencián hangsúlyozta, építő párbeszédre, kölcsönös megértése, a kapcsolatok békés rendezésére, valamint az elnyomott magyarság helyzetének rendezésére van szükség a románok és a magyarok között.

A képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, a román-magyar viszony mindmáig kibeszéletlen, a megosztó tényezőket a felek hajlamosak elhallgatni.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az évforduló hivalkodó román ünnepségei nyílt provokációt jelentenek a magyar lakossággal szemben, amelyek teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a magyarok érzékenységét és a történelmi helyzetet. A többségi románság jubileumi éve a lehető legdurvább magyarellenes támadásoknak és hatósági visszaéléseknek is alkalmául szolgál – tette hozzá. Mint mondta szakítani szeretne azzal a szokással, hogy a románok érzékenységére ügyelnek a magyarok, a románok azonban nem ügyelnek a magyarokéra.

„Elegünk van kommunizmus idején való szívélyes és képmutató elvtársias tárgyalásokból, és nem vezetnek semmire a politikailag korrekt diskurzusok sem” – fogalmazott.

Kiemelte, száz évvel ezelőtt, ami a románoknak nyereséget, az a magyaroknak tragikus veszteséget jelentett. Ez az anakronisztikus történelmi ellentmondás a legfőbb akadályát képezi az egymáshoz való közeledésnek és mindenféle párbeszédnek – mondta.

Tőkés László kijelentette, a visszatérő nacionalizmus és a változott formában működő volt kommunista titkosszolgálat, a Securitate továbbélésének körülményei között nincs helye a párbeszédnek. A rendszerváltás után három évtizeddel Ceausescu szelleme kísért az országban – emelte ki.

A képviselő aláhúzta, a diszkriminatív magyarellenes román állampolitika szerves részét képezi a román jogállamiság hiánya, ami még az Európai Parlamentet is arra késztette, hogy napirendre tűzze a kérdést.

Az október 12-én, Kolozsváron aláírt közös román-magyar centenáriumi nyilatkozat kezdeményezői és támogatói úgy ítélik, hogy mindkét nemzeti közösség biztonságának feltétele egyebek mellett a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Arra kérték a románságot és a román hatóságokat, hogy tiszteljék meg az évfordulót azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, valamin teret adnak a reménynek és az építkezésnek – emlékeztetett Tőkés László.

Mint mondta, nem optimista a helyzetet tekintve, de csak ezen az úton lehet előrehaladni, amelyhez barátokat, szövetségeseket és partnereket kell keresni.