A több mint 1300 belga állampolgár bevonásával nemrégiben készített felmérés szerint a válaszadók 56 százaléka szerint hosszú távon nem lehet megőrizni az ország egységét. A flandriai lakosság 56 százaléka, a vallonok 58 százaléka, a brüsszeliek 46 százaléka vélekedett így.

Hirdetés

A megkérdezettek 24 százaléka kettéosztaná Belgiumot a faland-vallon határ mentén. A flamand megkérdezettek 28 százaléka, a vallonok 18 százaléka, a brüsszeliek 17 százaléka támogatná ezt az elképzelést.

Az ország politikai berendezkedésének, a szövetségi kormány és a régiók között megosztott hatalom és kompetenciák jelenlegi helyzetét a lakosság 48 százaléka tartja megfelelőnek. Ezt a rendszert a válaszadók 38 százaléka megváltoztatná. A jelenlegi politikai berendezkedés megtartását a flamandok 38, a vallonok 62, a brüsszeliek 60 százaléka támogatja.

A felmérés kitért a belgiumi pártok országos támogatottságára is, amelyből az derült ki, hogy a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista pártot a válaszadók 31 százaléka, a vallon Szocialista Pártot (PS) 10 százalékuk, a vallon liberális Reformer Mozgalmat (MR) 9 százalék támogatja. A flamand választók 23,3 százaléka támogatná szavazatával a N-VA jelöltjeit, míg a jobboldali irányultságú, populista Flamand Érdek (Vlaams Belang) nevű pártot 27 százalékuk. A vallóniai válaszadók legtöbbje, 26,4 százaléka a vallon Szocialista Pártot (PS), 24 százalékuk a vallon liberális Reformer Mozgalmat (MR), 15,3 százalékuk pedig a Belga Munkáspártot (PTB) támogatná – közölte a napilap.

Korábban írtuk

A mintegy 11,4 millió lakosú Belgium, hivatalos nevén Belga Királyság 1830-ban jött létre. Az 1831-ben elfogadott alaptörvény három népközösséget (flamand, vallon és német nyelvű) és három régiót (Flandria, Vallónia és a többnyelvű Brüsszel főváros) ismer el, amelyek széles körű autonómiát élveznek, külön kormányuk és parlamentjük van. A belga belpolitika régóta tartó, legnagyobb gondja a flamand-vallon nemzetiségi ellentét.