A bevándorláspártiak kicsinyes bosszúja

Az Európai Parlament (EP) döntése a Sargentini-jelentés elfogadásáról a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A tárcavezető hangsúlyozta: a dokumentum elfogadásával Magyarországot és a magyar embereket azért ítélik el, mert „bebizonyítottuk, hogy a migrációra nincs szükség és a migrációt meg lehet állítani”. 

Szijjártó Péter szerint a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. A szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik – tette hozzá.

A külügyminiszter kiemelte: a döntés újabb világos bizonyítéka annak, hogy az EP-ben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok. Azt is tudtuk, de ma be is bizonyosodott: az Európai Néppártban (EPP) is többségben vannak a bevándorláspártiak – magyarázta. 

Kifejtette: minden kétséget kizáróan lelepleződött a szándék egy május utáni koalíciókötésre, amelynek értelmében a liberálisok, a szociáldemokraták és a néppártiak most Magyarországot elítélő csoportjai között egy bevándorláspárti koalíció jönne létre azzal a céllal, hogy május után is bevándorláspárti politikát folytasson az EU, és legyen lehetőség bevándorlókkal elárasztani a kontinenst.

A tárcavezető úgy vélte, a döntésben szerepet játszott, hogy a döntéshozók tudták: Magyarország migrációpárti politikát soha nem fog elfogadni, végrehajtani, a magyarok világos döntést hoztak, hogy Magyarország soha nem lesz bevándorlóország.

Mint mondta, a magyarok arról is döntöttek, hogy csak „mi határozhatjuk meg, kivel akarunk együtt élni itt az országban”, és a kormánynak kötelessége megvédeni az emberek biztonságát és a határokat.

Szijjártó Péter kijelentette: „minősített hazugságokkal van tele” a jelentés, ez egy „bevándorláspárti vádirat” Magyarországgal szemben. A kormány a cáfolatát tényszerűen egy 108 oldalas dokumentumban minden EP-képviselőnek eljuttatta, de a vita bebizonyította, hogy a tények nem számítottak – közölte.

Kitért arra: 69 megállapítás van a jelentésben, amelyből 13 olyan ügyre vonatkozik, amelyeket már elrendeztek. Ezeket újranyitja a jelentés, vagyis azt mondja, hogy felesleges megállapodni az uniós intézményekkel, mert egy másik intézmény bármikor újranyithatja az ügyet – mutatott rá.

A külügyminiszter szerint 19 olyan ügy van a jelentésben, amelynél folyamatban van a párbeszéd, az eljárás, a konzultáció. 37 hamis, hazug, méltatlan, alaptalan, Magyarországot sértő vád is van benne, ezeknek nincs közük a valósághoz – mondta, példaként említve, hogy antiszemitizmussal vádolja Magyarországot a jelentés, azt állítja, hogy nincs sajtószabadság az országban, és sérül az akadémiai szabadság.

Úgy látja, koncepciós eljárás zajlott, mert Sargentini úgy állította össze a jelentést, hogy hivatalos delegáció nem érkezett Magyarországra, kizárólag a kormány ellen nyíltan állást foglaló NGO-k véleményét vette figyelembe, és csalással fogadták el a dokumentumot.

Szijjártó Péter kiemelte: azért harcolnak, hogy olyan EP, Európai Bizottság és EPP legyen, ahol a bevándorlást ellenzők vannak többségben.

Kérdésre közölte: a Fidesz az EPP, a legerősebb pártcsalád tagja, és annak legsikeresebb pártja a saját hazájában élvezett támogatás alapján. Azonban világossá vált, hogy a migráció kérdésében komoly megosztottság van az EPP-n belül. Azért küzdünk, hogy „a mi álláspontunk kerüljön többségbe”, hogy az EPP visszatérjen a kereszténydemokrata útra, ami az európai identitás megőrzését, a kereszténydemokrata hagyományokhoz való ragaszkodást jelenti – mondta. Ezért „küzdünk, amíg lehet” – fűzte hozzá.

Szerdán megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az EP, a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.

A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A fideszes EP-képviselők is hasonló véleményen vannak

Jogi értelemben érvénytelen a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti elfogadása, ugyanis csak a szavazási szabályok megsértésével sikerült elérni a kétharmados többséget – hangoztatták fideszes EP-képviselők a szerdai ülés után. A strasbourgi sajtótájékoztatón Szájer József kijelentette, hogy „a döntés bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja, egyben világos bizonyíték arra, hogy ők vannak többségben az uniós intézményekben”. 

„Magyarországot azért ítélik el, mert tudják, hogy soha nem fogja elfogadni a migránsbarát politikát” – mondta és a dokumentumot „hazugságokon alapuló, koncepciós vádiratnak” nevezte, amely tele van tárgyi tévedésekkel és kiforgatja a tényeket.

Hozzátette, a vizsgált ügyek túlnyomó része nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a 69 megállapításból 13-at már rendeztek, számos másikról pedig még zajlik a kötelezettségszegési eljárás.

Szájer József úgy vélekedett, hogy a jelentést valójában nem fogadták el, ugyanis ha a tartózkodásokat is leadott szavazatnak számolták volna, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség. Amennyiben ennek ellenére az Európai Unió Tanácsa megindítja végül az eljárást, akkor a kormány erre fog hivatkozni, ha pedig jogokat, kötelezettségeket akarnak eredeztetni a döntésből, akkor az Európai Bíróság előtt fogják érvényesíteni a magyar álláspontot – közölte.

Párttársa, Deutsch Tamás kiemelte, hogy az alapszerződés által előírt „világos, egyértelmű” szabályok alapján csak akkor lehetett volna elfogadni a dokumentumot, ha azt legalább 462-en támogatják, azonban mindössze 448 képviselő szavazott igennel.

„A bevándorláspárti többség bizonytalan volt, ezért kellett a jogi csűrés-csavarás. A jogértelmezés a politika szolgálólányává vált” – fogalmazott.

Deutsch Tamás megerősítette, hogy a kormánypártok országgyűlési határozati javaslatot fognak beterjeszteni, hogy „helyre tegyék” a jelentés megállapításait.

Az ugyancsak fideszes Gál Kinga abszurdnak nevezte az egész eljárást, és azon véleményének adott hangot, hogy a „hazugságokkal és csúsztatásokkal teli” jelentés készítése során kizárólag külföldről fizetett civil szervezetek véleményét vették figyelembe, a dokumentumnak pedig semmi köze a valósághoz.

„Újabb hosszú és sehova nem vezető folyamatnak nézünk elébe” – mondta Gál Kinga, aki szerint az EP nyomást akar gyakorolni Magyarországra, hogy változtasson migrációs álláspontján.

Az EP 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést, amelyben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak például az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval, illetve a tudományos élet, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a vallás szabadságával összefüggésben is.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított értékelés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.