A brazil elnök elítélte az ukrán szuverenitás megsértését
Elítélte az ukrán szuverenitás Oroszország általi megsértését Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kedden, és az Ukrajnában dúló harcok leállítását sürgette.
A brazíliai látogatáson lévő Klaus Iohannis román elnök tiszteletére rendezett ebéden Lula emellett semleges országok bevonásával a két háborús fél között közvetítői szerepet ellátó „stáb” megalakítását szorgalmazta.
A brazil elnök a hét végén több nyugati kormány felháborodását vívta ki azzal a megjegyzésével, mely szerint az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokkal csak elnyújtják a háborút.
A Fehér Ház szóvivője válaszul azt vetette Lula szemére, hogy „felmondja a kínai és az orosz propagandát, tekintet nélkül a tényekre”, illetve azt állította, az elnök hangvétele valójában nem semlegességre utal.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója kedden brazil kollégájával, Celso Amorimmal egyeztetett. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint a felek a többi között kitértek „több globális és kétoldalú ügyre, beleértve Oroszország Ukrajna elleni háborúját is”.
Korábban Amorim azt hangoztatta, Brazília nem osztja Oroszország álláspontját, a brazil Globo TV nevű televíziós csatornának pedig kiemelte, hogy kormánya kiáll Ukrajna területi egysége mellett. Mindazonáltal leszögezte: amíg nem indulnak tárgyalások, az orosz és az ukrán fél által elképzelt béke nem fog megtörténni.
„Engedményeket kell tenni” – jelentette ki.
A brazil elnök béketerve szerint Oroszországnak vissza kellene adnia a tavaly február óta általa elfoglalt területeket, cserébe pedig Kijev lemondhatna a 2014-ben Oroszország által elcsatolt Krímről.
A javaslatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal elvetette.
Ugyanakkor a kijevi vezetés kedden ukrajnai látogatásra hívta meg Lulát, hogy saját szemével győződjön meg az Oroszország által indított háború következményeiről, miközben az ukrán külügyminisztérium szóvivője bírálta őt a békekezdeményezése miatt, mert Kijev szerint abban téves alapvetések szerepelnek.
Lula álláspontját mely szerint mind Kijev, mind Moszkva felelős a háborúért, az Európai Unió is elutasította.
