A következő öt évben 20 milliárd fonttal (7400 milliárd forinttal) emelkedik a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) éves finanszírozása, és a pótlólagos összeg egy része a brit EU-tagság megszűnésének „anyagi hozadékából” ered – mondta vasárnap a brit miniszterelnök.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: a finanszírozási többlet a 2023-2024-es pénzügyi évre teljesedik ki, az NHS attól fogva gazdálkodhat a jelenleginél 20 milliárd fonttal több központi finanszírozásból reálértéken számolva.

Az 1948-ban létrehozott, mindenki számára ingyenes és teljes körű ellátást nyújtó NHS – amely a későbbi évtizedekben máshol is a jóléti ellátó szolgáltatások mintájául szolgált – jelenleg évi 114 milliárd font (több mint 42 ezer milliárd forint) állami juttatást kap, de az elmúlt időszakban így is sok szakterületen, különösen a sürgősségi ellátásban, komoly működési zavarokkal járó gazdálkodási feszültségek keletkeztek. 

Theresa May a vasárnapi BBC-interjúban utalt a brit EU-tagságról két éve tartott népszavazás kampányának egyik legvitatottabb elemére, a kilépést támogató tábor azon kampányígéretére, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, hetente 350 millió fonttal többet fordíthat az NHS-re az uniós költségvetésbe befizetett brit hozzájárulás megtakarításával.

A brit kormányfő kijelentette: a kormányzati tervek alapján 2023-2024-re valójában hetente hozzávetőleg 600 millió fonttal több jut majd az NHS-nek.

May szerint ennek egy része a „Brexit-hozadékból” ered, vagyis abból, hogy a brit EU-tagság megszűnése után Nagy-Britanniának nem kell „hatalmas összegeket” befizetnie az Európai Unió költségvetésébe.

Nagy-Britannia nettó hozzájárulása az EU-költségvetéshez tavaly 9 milliárd font (több mint 3300 milliárd forint) volt.

Boris Johnson jelenlegi külügyminiszter a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók által szűk, 51,9 százalékos többséggel megnyert – népszavazás kampányában a Brexit-párti tábor frontembere volt, és az általa vezetett Brexit-kampány egyik központi eleme volt az az állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül, amelyet inkább az NHS-re kellene költeni.

Ez az állítás azonnal heves támadások kereszttüzébe került, és még a Brexit-tábor más prominens képviselői közül is többen elhatárolódtak tőle.

A brit statisztikai hivatal független felügyeleti hatóságának vezetője, Sir David Norgrove tavaly nyílt levélben tette közzé elítélő állásfoglalását, mondván: Boris Johnson ezzel a kampányfogással összekeverte a nettó és a bruttó EU-befizetéseket, és egyértelműen visszaélt hivatalos statisztikai adatokkal.

A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) nevű független londoni gazdaságkutató műhely igazgatója, Paul Johnson a kormányfő vasárnapi bejelentésére reagáló Twitter-üzenetében leszögezte, hogy nincs olyan „Brexit-hozadék”, amelyből finanszírozni lehetne az NHS finanszírozásának növelését, mivel már a korábbi modellszámítások kimutatták, hogy a brit EU-tagság megszűnésének várható közvetlen reálgazdasági hatásai évi 15 milliárd – hetente csaknem 300 millió – font nettó költségvetési kiesést okoznak.

Az IFS vezetője szerint ennek alapján az NHS-re fordított pótlólagos költségvetési összegeket vagy hitelfelvételből, vagy adóemelésből lehet csak előteremteni.