A brit kormány júniusban dönt
London nem kívánja meghosszabbítani a brit EU-tagság január végi megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos - az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni kapcsolatrendszer kialakítására szolgáló - átmeneti időszakot, sőt már júniusban dönteni kíván arról, hogy érdemes-e folytatni a tárgyalásokat az EU-val - áll a brit kormány által csütörtökön ismertetett tárgyalási javaslatcsomagban.
A 36 oldalas dokumentum megerősíti, hogy Nagy-Britannia olyan kapcsolatrendszert kíván kialakítani az EU-val, amelynek fő eleme egy átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás.
A brit elképzelés szerint e megállapodásban olyan alapelveket kell érvényesíteni, amilyenek például az EU és Kanada kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményében is szerepelnek.
London már korábban is jelezte, hogy a Kanadával kötött EU-egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel „Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére.
A csütörtökön közzétett javaslatcsomag szerint a december végéig tartó átmeneti időszak „korlátozott, de elégséges” időt biztosít egy ilyen megállapodás elérésére.
A dokumentum azonban úgy fogalmaz, hogy ha júniusig nem látszanak egyértelműen e megállapodás körvonalai, a kormánynak döntenie kell arról, hogy az EU-val folytatandó további tárgyalások helyett ne inkább az átmeneti időszak rendezett befejezését célzó hazai előkészületekre helyezze-e át figyelmét.
Ebben az esetben mindenekelőtt azt kell meghatározni, hogy lehetséges-e megfelelő előrelépés a tárgyalások legkevésbé vitatott elemeiben – áll a brit kormány tárgyalási alapelveit rögzítő, csütörtökön ismertetett dokumentumban.
Ez nyilvánvaló utalás arra a szándékra, hogy ha London megítélése szerint júniusig nem történik haladás az átfogó szabadkereskedelmi tárgyalásokon, a brit kormány kész felállni a tárgyalóasztaltól, és az EU-val fennálló jövőbeni kereskedelemi kapcsolatok alapja ebben az esetben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lenne.
A brit üzleti szektor szervezetei ugyanakkor többször is figyelmeztették a brit kormányt, hogy ha az idén nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan súlyos következményei lennének a brit gazdaságra, mintha Nagy-Britannia a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálása nélkül, rendezetlen módon lépett volna ki az Európai Unióból.
Ebben az esetben nem kezdődött volna el az átmeneti időszak, és a kétoldalú kereskedelem már január vége óta a WTO szabályrendszere alapján folyna. Ez egyben azt is jelentené, hogy vámok terhelnék Nagy-Britannia és az EU korábban akadálytalan kereskedelmi forgalmát.
Az üzleti szektor figyelmeztetései szerint szabadkereskedelmi megállapodás híján ugyanez bekövetkezhet 2021 januárjától, amikor véget ér az átmeneti időszak.
A brit kormány csütörtökön ismertetett tárgyalási javaslatcsomagja ugyanakkor leszögezi, hogy a London által javasolt szabadkereskedelmi megállapodásnak liberalizált piaci hozzáférés alapján kell biztosítania a kétoldalú árukereskedelmet.
A dokumentum szerint e piaci hozzáférésnek átfogónak kell lennie és biztosítania kell, hogy a feldolgozóipari és a mezőgazdasági termékek kétoldalú kereskedelmét ne akadályozzák vámok, illetékek, pénzügyi terhek vagy mennyiségi korlátozások.
A brit javaslat szerint a megállapodásnak emellett érvényesítenie kell a kétoldalú kapcsolatokban is a szolgáltatások és a befektetések kereskedelmében zajló liberalizálási folyamatot.
A London által ismertetett elképzeléscsomag szerint ebbe beletartozik az is, hogy a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatási tevékenység számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre.
„
Bármi történjék is azonban”, Nagy-Britannia nem hajlandó tárgyalni olyan megoldásokról, amelyek nem biztosítanak számára ellenőrzést saját törvényei és politikai élete felett. Ennek megfelelően London nem vállal semmiféle kötelezettséget arra sem, hogy jogszabályait az uniós joghoz igazítsa, sem arra, hogy az uniós intézményeknek, köztük az EU bíróságának bármilyen jogi fennhatósága legyen Nagy-Britanniában – áll a brit kormány csütörtökön ismertetett tárgyalási alapelveiben.
