A bulibárónő – Sanna Marin
Úgy tűnik, Sanna Marin karrierjét nem rengették meg a róla kiszivárgó képsorok. A nemzetközi liberális közvélemény pajzsára emelte a vadul bulizó finn miniszterelnököt. De mit árul el az ügy a nemzetközi politikáról és általában a korról, amelyben élünk?
Mennyire engedheti el magát egy állami vezető, pláne ha nő és a közelben épp háború zajlik? A 36 éves finn miniszterelnök asszonyról először augusztus 18-án jelent meg videó a közösségi médiában, amint baráti társaságban iszogat, fenekét rázva ropja és énekel. Nem sokkal később olyan videó is megjelent a világhálón, amelyen a szociáldemokrata politikus egy influenszernőt ölelgetve táncol; majd kiszivárgott egy fotó, amelyen két félmeztelen nő csókolja egymást a miniszterelnök rezidenciáján, mellüket Finland feliratú táblával eltakarva. Utóbbi miatt Marin már bocsánatkérésre kényszerült.
Két arc, finn tisztelet
Azt, hogy a fiatal kormányfőtől nem áll távol a bulizás és a közjogi méltóságoktól szokatlan öltözködési stílus, eddig is tudni lehetett. Júliusban fotót tett közzé közösségi oldalán, melyen sortban, bőrdzsekiben és bakancsban sétált egy fesztiválon. Két éve pedig egy finn női divatmagazinnak, a Trendinek a címlapján pózolt, mellét kizárólag blézerrel eltakarva, melltartó nélkül. Marin nem szégyenkezik: többször hangsúlyozta, hogy a nők uralkodó szerepre születtek a társadalomban, amivel a feministák politikus-példaképévé vált.
Kínos helyzetbe került viszont, amikor tavaly a járványkorlátozásokat megszegve egy zsúfolt klubban táncolt, az erről készült fotó pedig kiszivárgott. De ez sem váltotta ki igazán a finn közvélemény haragját. Úgy tűnik, Sanna Marin jól felépített, fiatalos imázsa egy átlagos politikusénál többet elbír. Marin szegény családban nőtt fel, átélte szülei válását, majd leszbikus párkapcsolatban élő édesanyja nevelte, ami miatt állítólag megbélyegezték őt. A finn történelem legfiatalabb kormányfője annyira népszerű lett a liberálisok körében, hogy a Bild című német bulvárlap nemrég a „világ legmenőbb politikusának” nevezte őt. Ugyanakkor valamelyest tisztelet övezi a finn konzervatívok körében is, amiért ő maga hagyományos családot alapított és férjével közösen neveli a gyermekét.
A finn közvélemény nem háborodott fel igazán a házibuliról készült felvételeken. Sőt, sokaknak még imponál is, hogy a kormányfő is tud olyan laza lenni, mint egy átlagos állampolgár. A házibulibotrány kirobbanása óta legalábbis tömegével töltik fel a fiatalok saját táncos videóikat a közösségi médiára, „Táncoljunk egymásért!” és „Szolidaritást vállalok Sannával!” címszavakkal.– A skandináv nemzet szereti az őszinteséget. Marin már a pozíciója betöltésekor jelezte, hogy szokott bulikba járni, ezért a magánéletével nem foglalkoznak. A finnek kizárólag akkor háborodnának fel hasonló eseten, ha egy állami tisztviselő eközben illegális tevékenységet is folytat – mondta kérdésünkre Flamm Benedek László történész, skandinávszakértő. Ezért is várták oly sokan a drogtesztet, amelyet a legnagyobb ellenzéki frakció, a konzervatív Finnek Pártja (Perussuomalaiset) kezdeményezett. Erre azért volt szükség, mert az egyik felvételen a miniszterelnök egyik bulitársa „jauhojengi”-t, azaz „lisztes bandát” kiabál, ami a kokain egyik elnevezésére utal a finn szlengben. A kormányfő végül elvégezte a drogtesztet, negatív eredménnyel. – Ha a teszt kábítószer-fogyasztásra utaló jelet mutatott volna, akkor Marin a finn gyakorlat alapján lemondásra kényszerülne – tette hozzá a szakértő.
A finn kultúrában ugyanis a politikus, legyen bármilyen rangú, alapvetően csak egy a polgárok közül, akire a szabályok fokozottan érvényesek, áthágásuk pedig hitelvesztést von maga után. Marin elődje, a szintén szociáldemokrata Antti Rinnének azért kellett megválnia miniszterelnöki székétők 2019 telén, mert félreérthető információkat terjesztett a Posti 700 csomagküldő állami cég munkaszerződéseinek módosításáról, majd a sztrájkoló munkavállalók fizetését jogsértően csökkentette. Anneli Jäätteenmäkinek, Finnország első női miniszterelnökének azért kellett lemondania 2003-ban, mert a választási kampánya során kiszivárogtatott egy titkos dokumentumot, mely szerint szociáldemokrata riválisa támogatásáról biztosította George W. Busht az iraki háborúban, miközben Finnország hivatalosan ragaszkodott a függetlenségéhez. Sanna Marin nem sértette meg a szabályokat, az pedig hogy szabad idejében mit tesz, finn szempontból magánügynek minősül.
Orosz csend
Nyugati elemzők közül többen az oroszokat sejtik a felvételek kiszivárgása mögött. Nem véletlenül: Helsinki félve egy esetleges orosz támadástól, a II. világháború óta folyamatosan magas szintű katonai felkészültséget tart fenn, az ukrajnai háború kitörését követően pedig – Svédországgal egyetemben – eddigi függetlenségét feladva május közepén beadta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A finnek kemény időket élnek, melyek kemény emberekért kiáltanak. Ha belépnek a szövetségbe, Oroszország arra kényszerülhet, hogy megerősítse katonai jelenlétét, sőt, a nukleáris arzenált telepítsen a Balti-tenger és Skandinávia közelébe. A két ország közötti feszültséget az is növeli, hogy Marin az orosz turisták schengeni övezetbe való belépésének korlátozására szólította fel az uniós tagállamokat, miután a finn határőrség felmérése szerint az érkező oroszok kétharmada másik uniós ország által kiállított vízummal lép be Finnország területére. A skandináv ország egyébként jócskán profitál az orosz, azon belül a szentpétervári turistákból, akiknek tömegei járnak át vásárolni Helsinkibe és a határ menti településekre. Ha az unió elfogadja Marin szankciós javaslatát, akkor nehezebb lesz ugyan az oroszoknak Nyugat-Európába utaznia, de Finnország is búcsút mondhat a turizmusból származó bevételek jelentős részének.
A Sanna-videók kapcsán mindezek ellenére kevés jel mutat arra, hogy az orosz szolgálatok próbálták volna aláásni a kellemetlenkedő finn politikus tekintélyét. Az üggyel néhány Telegram-bejegyzéstől eltekintve sem a Kreml, sem az orosz véleményformálók nem foglalkoztak. Az orosz közvélemény sem háborodott fel különösebben: Bár a konzervatív vidéki lakosság számára visszatetsző az efféle viselkedés egy nő részéről, a nagyvárosok hölgyei maguk is hasonlóan ropják amikor elengedik magukat.
Egy új női karakter
A nemzetközi liberális média hősként ünnepli Sanna Marint. Az Egyesült Államok legnépszerűbb liberális televíziós műsorában, a Daily Show-ban kinevették az incidenst és elismerésüket fejezték ki Sanna Marin felé. Nem véletlenül: ahogy a politikusok általában, úgy a női politikusok is egy korszellemet testesítenek meg karakterükben. Az 1979-ben hatalomra került Margaret Thatcher nőiességét háttérbe szorítva, szigorú tanárnőként vezényelte le az Egyesült Királyság gazdaságának átalakítását, nem véletlenül ragadt rá a „Vaslady” név. Angela Merkel, akit a 1990-es években még Helmut Kohl „kicsi lányaként” ismert a német sajtó, a 2000-es évek során tudatosan építette fel a „Mutti” nemtelen imázsát. Julija Timosenko karrierjét szőkített bombanőként kezdte, majd visszafogott, de testhezálló, drága ruhákat húzva, haját glóriaszerű fonatba rendezve vált vonzó, de elérhetetlen ukrán Pallas Athénévé, hogy végül a börtönből kissé meghízva, a „nemzet anyukájaként” üzenjen megmaradt híveinek.
Sanna Marin a fiatal, bulizós csajszi imázsával hódította meg a finn és a nemzetközi liberális közvéleményt, ezzel pedig tökéletesen képviselte a 2010-es évek Nyugatának carpe diem életfelfogását. Kérdés azonban, hogy mire lesz mindez elegendő, ha lassan beköszönt a tél?
