A CDU végleg elveszítette önmagát – sodródik a német jobboldal hajója

Miután a Kereszténydemokrata Unió, a CDU a progresszív fősodorba való beágyazottsága okán egyre merevebben zárkózik el az Alternatíva Németországért (AfD) párttal való együttműködéstől, a korábbi hajszálrepedések széles törésvonalakká váltak a párton belül. Miután az AfD felmérések szerint hónapok óta Németország legnépszerűbb pártja, a CDU szavazói közötti korábbi konszenzus is elpárologni látszik a két párt közötti együttműködés tilalmáról. Természetesen ez nem függetleníthető attól, hogy a kereszténydemokraták kényszerkoalíciója a szociáldemokratákkal nem volt képes új impulzusokat hozni a német politikába, ellenben a választópolgárok frusztrációja tovább nőtt a romló életkörülményeik miatt. Az utóbbi évek trendjei alapján a CDU már középtávon is nehezen kikerülhető csapdahelyzetbe kerül: további hanyatlás vagy politikai recesszió vár a pártra.

Biró András, a XXI. Század Intézet kutatója legújabb elemzésében a CDU politikai zsákutcájáról nyújt látleletet, amelybe a párt önmagát kormányozta.

2025 áprilisában a Forsa közvélemény-kutató cég a német fősodor számára sokkoló felmérést tett közzé, amelyben az AfD 26 százalékos eredményt elérve első alkalommal bizonyult a legnépszerűbb pártnak, a CDU/CSU 25 százalékkal a második helyre szorult. Alig két hónappal korábban februárban az uniópártok 28,5, míg az AfD 20,8 százalékot kapott a szövetségi választásokon, ám az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások miatt gyakorlatilag két hónap alatt elolvadt a Friedrich Merz vezette párt előnye. A kormányalakítás után néhány felmérésben újra a CDU vált a legnépszerűbb párttá, ám szeptember eleje óta a közvélemény-kutatások többsége már az AfD megszilárduló előnyét mutatta.

Önmagában azon aligha kell meglepődni, hogy a választási ígéreteit megszegő, még a saját pártjában is legitimációs válságban szenvedő Friedrich Merz vezetésével tovább folytatódott a CDU-nak az a lassú erodálódása, amely a hagyományos centrumpártokat alapvetően évtizedek óta Európa-szerte jellemzi. A CDU egyrészről nyilván továbbra sem tud szabadulni Angela Merkel hosszú árnyékától, amit Merz gyenge vezetői képessége és téves helyzetértékeléseinek sokasága tovább súlyosbít az identitásvesztett párt esetében. Az AfD előretörése miatt az utóbbi hónapokban már több válságtanácskozást is tartottak a CDU-ban, ám a nyitás helyett a korábbi sikertelen irányvonal megerősítésére, vagyis a merev elhatárolódásra került sor.

A CDU tehát ismételten hitet tett azon mozgástér-nullázó politika mellett, ami a párt történelmi válságához vezetett, miközben egyébként a párt meghatározó politikusai közül többen is felvetették az AfD-vel való ad hoc együttműködés előnyeit. A párt parlamenti frakcióvezetője, Jens Spahn már hónapokkal ezelőtt javaslatot tett arra, hogy az AfD-t a Bundestagban bármely más ellenzéki frakcióhoz hasonlóan kezeljék. Peter Tauber a CDU korábbi főtitkára szintén a nemzeti szuverenista párttal kapcsolatos irányváltást szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy a legnagyobb ellenzéki erő megbélyegzése csak tovább erősíti az AfD-t. Andreas Rödder, a CDU alapértékek bizottságának korábbi elnöke szintén téves útnak tartja az AfD elszigetelését, a Stern magazinnak úgy nyilatkozott:

„Minél magasabbra építették a tűzfalat, annál erősebbé vált az AfD.„

Karl-Theodor zu Guttenberg, a CSU korábbi védelmi minisztere egy gondolatkísérlet keretében arra világított rá, hogy amennyiben a következő szövetségi választáson 2029-ben az AfD a szavazatok többségét – akár 35 százalékát – szerzi meg, akkor a CDU kényszerből akár a kisebbségi partner szerepét is vállalná az AfD-vel közös koalícióban.

A fentiek jelzik azt, hogy a kereszténydemokrata politikusok nem pusztán zárt falak mögött, hanem a médiában nyilvánosan is pedzegetik az AfD-vel való párbeszéd elkerülhetetlenségét.

Mindennek ellenére a párt elnöke, Friedrich Merz szerint az együttműködésnek továbbra sincs helye, hiszen meglátása alapján az AfD kifejezetten el akarja pusztítani a CDU-t, és egy másfajta országot akar.

További részletek a német politika gordiuszi csomójáról, a CDU tragikus dilemmájáról a teljes elemzésben, a Magyar Nemzet oldalán olvashatók.