A CSU nem fogadja el Angela Merkelt kancellárjelöltként

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egyelőre nem kötelezte el magát amellett, hogy a 2017-es parlamenti (Bundestag-) választásra a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét, Angela Merkelt jelölje kancellárnak. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) és az ellenzék harcra készen, a sajtó pedig vegyesen fogadta a 12. éve hivatalban lévő kormányfő vasárnapi bejelentését arról, hogy negyedszerre is elindul a kancellári tisztségért.

Angela Merkel „egyelőre a CDU jelöltje” a kancellári pozícióra – emelte ki hétfőn a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban Hans-Peter Friedrich, a CSU egyik legtekintélyesebb politikusa, a testvérpártok közös Bundestag-frakciójának helyettes vezetője.

A CSU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a pártszövetségben a személyi kérdések előtt a tartalmi ügyeket tisztázzák, azonban a párt természetesen tudomásul veszi, hogy Angela Merkel úgy ítélte meg, eljött az ideje annak, hogy közölje szándékát.

Arra a kérdésre, mi szükséges ahhoz, hogy a CSU elfogadja kancellárjelöltként a testvérpárt vezetőjét, Hans-Peter Friedrich hangsúlyozta, hogy elsősorban nem személyekről, hanem a politika tartalmáról van szó, amellyel kapcsolatban vannak „nyitott ügyek”. A bevándorlás-politikában „nagyon nagy nehézségekbe ütközik” az álláspontok egyeztetése, de vannak más témák is, például az adórendszer.

Mindent egybevetve helyes, hogy a CDU-nál Angela Merkel bejelentésével világossá vált a helyzet, de a fejlemény „nem okozott eufóriát” a CSU-nál – jegyezte meg a frakcióvezető-helyettes. Ugyanakkor jelezte, hogy pártja várhatóan támogatja majd Angela Merkelt. Mint mondta, jól hangzik és helytálló a kancellár érvelése, miszerint „bizonytalan időkben stabilitásra van szükség”, és vitathatatlan, hogy a meghatározó európai országokat tekintve Angela Merkel „az egyetlen nagy vezető, aki még rendelkezik az Európa összetartásához szükséges tekintéllyel”.

Angela Merkel vasárnap Berlinben bejelentette, hogy a CDU december 6-án kezdődő kongresszusán ismét megpályázza az elnöki tisztséget, és vállalja, hogy tisztségében megerősítve kancellárjelöltjeként vezesse pártját a Bundestag-választás kampányában.

A koalíciós partner szociáldemokraták jelezték, hogy a törvényhozási ciklus végéig ugyan folytatják a konstruktív kormányzati együttműködést, de már várják a kampányt. Angela Merkel „legyőzhetetlenségének mítosza megsemmisült”, a CDU/CSU belső konfliktusát pedig nem sikerült lezárni, így teljesen nyitott a választás – hangoztatja az SPD.

Az ellenzéki Zöldek kemény választási kampányt ígérnek, és harcias nyilatkozatokat tettek a Baloldal képviselői is, kiemelve, hogy Angela Merkel jelölése nem garancia a CDU/CSU újabb választási győzelmére. A legnagyobb Bundestagon kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) részéről hangsúlyozták, hogy Németország nem engedhet meg magának még egy ciklust Angela Merkellel.

A német sajtó vegyesen fogadta a pártelnök-kancellár bejelentését. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Angela Merkel minden más lehetséges jelöltnél nagyobb esélyt kínál pártjának a hatalom megtartására. A másik vezető konzervatív lap, a Die Welt szerint „Trump, Le Pen és Putyin a feje tetejére állítja a világot, és a német választási kampányt is”, Angela Merkel pedig ebben a helyzetben arra számít, hogy megtestesíti azt a CDU-alapító Konrad Adenauer kancellár idején, 1957-ben használt választási szlogent, hogy +csak semmi kísérletezés!+.

Ezzel kapcsolatban a liberális Süddeutsche Zeitung kiemelte: úgy tűnik, Angela Merkel 11 évi kancellári munka után már nem veszi eléggé komolyan a belpolitikát, de veszélyes lehet, ha a kampányban a nemzetközi politika kiemelkedő szereplőjeként igyekszik bemutatni magát, mert a választókat jobban érdekli a munkahelyek biztonsága, az oktatás és a közbiztonság, mint a szíriai vagy az afganisztáni békefolyamat.

A Deutschlandfunk kommentárja szerint az uniópártok válságát jelzi, hogy Angela Merkelnek nincs alternatívája. Az alternatíva hiányát emelte ki a Frankfurter Rundschau című baloldali lap is hétfői kommentárjában, amely szerint riasztó, hogy nincs meghatározó politikai erő, amely következetesen mutat fel politikai alternatívát az euróövezetben a megszorításokon, belföldön pedig többek között az igazságtalan adórendszeren és a munkavállalók egyoldalú terhelésén alapuló Merkel-féle politikával szemben. Ez a jobbszél felé tereli a csalódott választókat, ezért hiteltelen az a kép, amely Merkelt „a szélsőjobb elleni védőbástyaként” mutatja be.

MTI