A CSU tartós megoldást akar a migránsok megállításában
Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tartós megoldást akar a menekültek visszautasításával kapcsolatban.
Nem akar kormányválságot előidézni a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Németországban, de kitart a tervezett menekültügyi szigorítások mellett – jelezte egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, a CSU elnöke, aki a menekültügy határigazgatási kérdéseivel kapcsolatban kormányválsággal fenyegető konfliktusba került a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével, Angela Merkel kancellárral.
Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher, archív, illusztráció
„A CSU-ban senkinek sem áll érdekében a kancellár megbuktatása, a CDU/CSU frakciószövetség felbontása vagy a koalíció felrobbantása” – mondta Horst Seehofer a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Azonban a párt tartós megoldást akar a menekültek visszautasításával kapcsolatban – mondta a pártelnök-belügyminiszter a lapnak, amely szerint ez azt jelenti, hogy a CSU semmiképpen nem enged abból, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjaitól meg kell tagadni a belépést az országból.
A CSU szerint a szigorítást a közös európai menekültügyi – úgynevezett dublini – rendszer többi résztvevő államától függetlenül kell bevezetni. Angela Merkel és a CDU vezetőinek többsége viszont közös, „európai megoldást” sürget, szerintük egy új menekültügyi rendszer keretében, vagy legalább a migrációs nyomásnak leginkább kitett társországokkal egyeztetve kell megszigorítani a határigazgatást. Addig pedig változatlanul kell hagyni a 2015-ben bevezetett gyakorlatot, amely szerint mindenkit be kell engedni, aki azt mondja, hogy menedéket akar kérni.
Angela Merkel a június 28-án kezdődő EU-csúcsig és a találkozó alatt akarja tető alá hozni a közös megoldást. A Bild am Sonntag úgy tudja, hogy egy migrációs „minicsúcsot” is tervez az érintett EU-tagállamok vezetőivel. A találkozót a következő hét végén tarthatják meg.
A CSU elnöksége viszont már a hétfői müncheni ülésén kinyilvánítja, hogy támogatja a pártelnököt abban, hogy tegyen meg mindent, amit a belügyminiszteri hatáskörében megtehet. Így előfordulhat, hogy Horst Seehofer nem várja meg a kancellár európai egyeztetéseit és az EU-csúcsot, hanem már előtte, a kormányfő egyetértése nélkül utasítja a szövetségi rendőrséget a határigazgatási szigorítások bevezetésére.
Erre a lépésre Angela Merkel a belügyminiszter menesztésével válaszolhat, a konfliktus így a CDU és a CSU szövetségének felszámolásához és a CDU, a CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciójának felbomlásához vezethet.
Angela Merkel és Horst Seehofer legutóbb szerdán próbálta meg személyesen rendezni a vitát. A késő estig húzódó eredménytelen tárgyalás másnapján Horst Seehofer a Welt am Sonntag című lap értesülése szerint pártja vezetőinek egy szűk körű megbeszélésén kétszer is kijelentette, hogy „ezzel a nővel én már nem tudok együtt dolgozni”.
Az egyelőre nem ismert, hogy a CSU szerint pontosan mely csoportok tagjait kell visszafordítani a határon, mert Horst Seehofer nem hozta nyilvánosságra 63 pontos menekültügyi reformcsomagját. A Bild am Sonntag szerint a CSU visszafordítaná valamennyi menedékkérőt, akit a dublini rendszer valamelyik országában már regisztráltak, vagyis ujjnyomatát rögzítették az Eurodac nevű közös adatbázisban, ami a nemzetközi migrációs válság jelenlegi intenzitását tekintve évente több tízezer embert jelentene. A CDU szerint viszont azokat kellene visszafordítani a határon, akik nemcsak regisztrálták magukat máshol, hanem be is nyújtották menedékjogi kérelmüket. Ez néhány ezer embert jelenthet éves szinten.
Van egy harmadik csoport is, a Németországban elutasított, de visszatérni szándékozó menedékkérők köre. Abban mindkét párt egyetért, hogy ezeket az embereket nem szabad visszaengedni az országba.
A jogi helyzet nem egyértelmű, a szakértői vélemények egyik áramlata szerint ha valaki menedékjogot akar kérni, akkor meg kell vizsgálni, hogy a menekültügyi rendszer mely résztvevő országa illetékes az ügyében, és ennek a vizsgálatnak a lefolytatásához be kell engedni az országba. A másik fő véleményáramlat szerint a vizsgálatot abban az országban kell elvégezni, amelyből távozni kíván az adott menedékkérő, vagyis a célország megtagadhatja a belépést tőle.
