A denevérekben lévő koronavírus ellen védő vakcinán dolgoznak
Jelenleg még denevérekben lévő, de később akár emberekben is megjelenő koronavírus ellen is védenek majd azok a vakcinák, amelyeken már több kutató dolgozik – mondta a Parameter.sk-nak Pardi Norbert, az University of Pennsylvania biokémikus kutatója, Karikó Katalin közvetlen munkatársa.A hírvivő, úgynevezett mRNS típusú vakcinák a legígéretesebbek a koronavírus elleni vakcinák fejlesztésében. Az eljárás kidolgozójáról, Karikó Katalinról az utóbbi időben sokat lehetett olvasni. A Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docensét március 15-én Széchenyi-díjjal tüntették ki. Közvetlen munkatársáról, Pardi Norbertről kevesebbet hallani, pedig neki is elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy már Magyarországon is tömegeket oltottak be a Pfizer–BioNTech vakcinával.
Pardi Norbert a Parameter.sk podcastműsorában elmondta, hogy mióta a brit vírusmutáns is megjelent Magyarországon, a legtöbb embert az érdekli, hogy vajon a vakcinák ez ellen is maximális védelmet nyújtanak-e.
Semmilyen szinten nem csökken a védettség az angol mutánssal szemben
– emelte ki a beszélgetésben Pardi Norbert, az University of Pennsylvania biokémikus kutatója a Pfizer–BioNTech vakcinára utalva.
Hangsúlyozta, hogy a többi mutánssal szemben is jelentős védettséget ad a vakcina. A mellékhatásokról szólva örvendetesnek nevezte, hogy gyakorlatilag 50 millió emberből senki nem halt meg, mindössze néhány száz ember szorult orvosi ellátásra túlzott allergiás reakciók miatt.
Pardi Norbert azt a szóbeszédet is határozottan cáfolta, hogy az mRNS vakcinájuk képes megváltoztatni a genetikai állományt.
Az RNS-alapú vakcinák nagy előnye, hogy nem képesek megváltoztatni a DNS-t.
A bevitt RNS viszonylag rövid ideig, mindössze néhány napig van jelen a szervezetben, ezután eltűnik – mondta.
A kutató ismételten kiemelte, hogy egyetlen biztos módja van a koronavírus-járvány elleni védekezésnek.
A teljes cikk a hirado.hu oldalán olvasható.
