Az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az Európai Unión (EU) belüli szolidaritást és egységet – hangsúlyozta szerdán az MTI-nek nyilatkozva Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) frakcióvezetője.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Terlecki nyilatkozatában arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést. A lengyel politikus szerint a döntés rossz, mert konfliktust teremt a különféle kérdésekre vonatkozó tagállami és az uniós döntéshozatal között. 

Úgy tűnik, az uniós struktúrák „képtelenek megbékélni az egyes tagállamokban történt választási eredménnyel, amikor ez nincs ínyükre” – jegyezte meg, megemlítve ebben az összefüggésben az EU-lengyel viszonyt is.

Az eddig az EU-ban betartott elvek megsértésének minősítette, hogy a tagországokra az uniós intézmények „ráerőszakolnák akaratukat, amikor az uniós illetékesség egy adott ügyben nem egyértelmű”.

Szerinte a Sargentini-jelentés megszavazása azért is kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt „megerősíti a széttartó tendenciákat”. „Mi is, a magyarok is az EU megmaradása (…), fejlődése és megerősítése mellett állunk ki, nem egyezünk bele viszont, hogy az unió megkérdőjelezze a demokratikus választások eredményét (…), a demokratikus kormányzást a tagállamokban” – húzta alá Terlecki.

Arra a kérdésre, hogy az EP-szavazás eredménye milyen hatással lehet a közép-európai térségre, Terlecki úgy válaszolt: „az EU-n belül a mi régiónkkal kétségtelenül rosszabbul bánnak, mint a +régi unióval+, az uniós intézmények vezetésében egyes politikusok arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát”. 

„Ebbe mi nem egyezünk bele, és szerintem a magyarok sem helyeslik” – mondta. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország e téren szolidárisan cselekszik. Az uniós helyzet a kelet-közép-európai térség többi országát is arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket, a Balti-tengertől a Földközi-tengerig – szögezte le Terlecki. 

Arra vonatkozóan, hogy egyes térségbeli EP-képviselők, köztük az Európai Néppárt lengyel tagjai a Sargentini-jelentés mellett szavaztak, Terlecki leszögezte: sajnos sem Lengyelországban, sem más államokban a pártok nem szoktak konszenzusra jutni a külpolitikában.

„Az a helyzet, hogy létezik a lengyel ellenzéki képviselőknek egy olyan csoportja, amely most Magyarország ellen lépett fel, de fel szoktak lépni Lengyelország ellen is” – jelentette ki. Ezzel a helyzettel szembesülni kell – fűzte hozzá, s bizakodásának adott hangot, hogy „a jövő évi EP-választások után ez változni fog a valódi uniós közösség és szolidaritás javára”.