A Fox News hírcsatorna összegyűjtötte az utóbbi hónapokban az amerikai félidős választások kampányában történt legnagyobb baklövéseket és botrányokat.

1. Kevesebb mint egy hónappal a választások előtt North Dakota állam demokrata párti szenátorának, Heidi Heitkampnak azután kellett bocsánatot kérnie, hogy kampánya egy politikai hirdetésben nyilvánosan és beleegyezésük nélkül azonosította családon belüli és szexuális erőszak több áldozatát is. A hirdetés, amely több North Dakota-i újságban is megjelent, egy nyílt levél volt republikánus ellenfelének, Kevin Cramernek címezve. Ebben Heitkamp a konzervatív politikus Kavanaugh főbíró beiktatása előtt tett megjegyzéseit kritizálta. A levelet több mint 125 ember írta alá, bár sokuk csupán nevük kezdőbetűivel. Az egyik aláíró, Keeley Beck azt állítja, beleegyezése nélkül jelent meg a neve, míg több nő is azt mondja, ők nem is voltak erőszak áldozatai. Heitkamp egy nyilatkozatban „mélységes megbánásáról” ír, ám nem sokkal később már azzal vádolták meg, hogy egy II. világháborús veterán fotóját használja kampányában annak engedélye nélkül. 
A Fox News szerint ezt a párharcot a republikánus jelölt nyeri.

2. Donna Shalala kongresszusi jelölt azután került célkeresztbe, hogy kampánya egy olyan eseményt támogatott, amelyen egy olyan kongresszusi képviselőnő szólalt fel, aki korábban Fidel Castro kubai diktátort éltette. Shalala a Demokrata Párt színeiben indul Florida huszonhetes körzetében, amely jórészt spanyol ajkú, és elsősorban kubai származású választókból áll. Bár Shalala neve jól ismert, egyelőre mégis fej-fej mellett halad republikánus kihívójával szemben, mindez pedig egy olyan körzetben történik, amelyet Hillary Clinton 20 százalékpontos előnnyel nyert meg Donald Trumppal szemben a legutóbbi elnökválasztáskor. Az, hogy kampánya a kaliforniai képviselőnő, Barbara Lee egyik fellépését támogatta, nem segített a jelöltnek, Lee ugyanis korábban Castrót „bölcs férfinek” nevezte és halálának meggyászolására bátorította az embereket. A kampány végül átszervezte az eseményt, és azon csak a képviselőház ellenzéki vezetője, Nancy Pelosi szólalt fel, ám a helyszínen még így is megjelentek a tüntetők. 

3. „Steve King nemrégiben elejtett megjegyzései, cselekedetei és Twitter-megosztásai egyáltalán nem helyénvalók. Fel kell lépnünk a fehér felsőbbrendűség és gyűlölet minden formája ellen, és jómagam mélyen elítélem az ilyesfajta viselkedést” – nyilatkozta a republikánusok kongresszusi tanácsának elnöke, Steve Stivers saját pártjának iowai kongresszusi képviselőjéről és újbóli jelöltjéről, Steve Kingről. King akkor került a figyelem középpontjába, amikor nyilvánosan támogatta Faith Goldyt, aki Toronto polgármesteri címéért indult és akit fehér-nacionalistaként tartanak számon. King immár 2003 óta kongresszusi képviselő, és holnap a demokrata párti J. D. Scholtennel száll versenybe. Scholten azzal vádolja őt, hogy „több időt tölt azzal, hogy szélsőjobboldali vezetőket támogat más országokban, mint azzal, hogy arra figyelne, amire a körzetünkben élőknek szüksége van”. 

4. Mike Stark korábbi demokrata párti alkalmazottat azután tartóztatták le októberben, hogy állítólag megverte Adam Laxalt republikánus önkormányzati jelölt kampánymenedzserét, Kristin Davisont, aki a karján és nyakán sérült meg. Stark tagadja a vádakat, és azt állítja, videófelvételellel tudja bizonyítani ártatlanságát, amelyen látszik, hogy bár Stark valóban megsérül, de nem az ő hibájából.

5. Az arizonai republikánus szenátusi jelöltségért harcoló Kelli Ward a John McCain szenátor halála előtt tett megjegyzése miatt került az internetes címlapokra. Kampánysegédje, Jonathan Williams arról filozofálgatott a Facebookon, vajon „csak véletlen-e”, hogy McCain ugyanazon a napon jelenti be, hogy a továbbiakban nem folytatja az agydaganatára előírt orvosi kezeléseket, amikor Ward a teljes államot behálózó buszos túrára indul a jelöltség megszerzéséért. Ward erre a feltételezésre azzal válaszolt: „Azt hiszem, egy olyasféle narratívát akartak kreálni, ami rám nézve kellemetlen”. McCain néhány órával azután halt meg, hogy ezek a kommentek megjelentek a közösségi médiában. Ward később elnézést kért, és a sajtót okolta, amiért „hamis sztorikkal támadják” őt. Aaron Borders arizonai lobbista és a Republikánus Párt Maricopa megyei szervezetének korábbi alelnöke szerint ez egy végtelenül nárcisztikus megnyilvánulás volt egy olyan politikussal szemben, aki semmilyen értelemben nem volt Ward ellenfele. A politikusnőt aztán az arizonai republikánus előválasztások során Martha McSally győzte le.

6. A republikánus Melissa Howard azután szállt ki egy floridai állami képviselőjelöltségért folytatott versenyből, miután be kellett ismernie, hogy korábban hazudott iskolai végzettségéről. Howard először a közösségi médiában tette közzé állítólagos egyetemi dokumentumait, majd különböző sajtóorgánumoknak küldte el állítólagos diplomáját. Ám a Miami Egyetem ügyvédje megkérdőjelezte, hogy az eredeti lenne, mert sem az 1994-ben, sem az 1996-ban kiadottaknak nem felelt meg. Howard később azt nyilatkozta, hibát követett el, amikor azt állította, van egyetemi diplomája.

7. Keményen kritizálta republikánus ellenfele Claire McCaskill Missouri állambéli szenátort, amiért magánrepülőgépet használ, miközben azt nyilatkozza, egy lakókocsival éppen kampánykörútra indul az államban. Kiderült, hogy a szenátor magánrepülője ugyanazon az útvonalon repült, mint a kampány-lakókocsi. McCaskill azt állította, az idő nagy részét a lakókocsiban töltötte, de a turnéhoz még „hozzátett néhány megállót a repülőgép segítségével”. McCaskill kampányának szóvivője azt állította, az adófizetők pénzéből nem költöttek a repülőgépre. Ám republikánus kihívója, Josh Hawley a közösségi médiában azzal esett neki McCaskillnek, hogy „Jó lehet gazdag liberálisnak lenni!”. 
„Miért nem teszi meg, hogy az elkövetkező 147 napban nem használja a luxusrepülőjét?” – írta Hawley még júniusban. – Csak 147 nap. Jöjjön és éljen úgy, mint mi, többiek. Hadd lássuk!„.
A Fox News szerint a két jelölt fej-fej mellett áll a szenátusi helyért folyó versenyben.

8. A progresszív képviselőházi jelölt, Alexandria Ocasio-Cortez egy, a PBS-nek adott interjújában azt mondta: ”Szerintem az emberek elkezdték látni – legalábbis Palesztína elfoglalása után -, hogy egyre inkább egy humanitárius válsággal nézünk szembe, és én elsősorban innen közelítem meg az egyes kérdéseket„. Számtalanszor megkérték, hogy fejtse ki, mire gondol, míg végül bevallotta, hogy ”nem szakértője ezeknek a geopolitikai témáknak„. Ocasio-Cortez – aki az Amerikai Demokratikus Szocialisták tagja – mindenkit meglepett, amikor a New York-i demokrata párti előválasztások során legyőzte a jelenlegi képviselőt, Joseph Crowley-t. Ellenfele a republikánus Anthony Pappas lesz.

9. Számos jelölt vádolja azzal a Facebookot, hogy a közösségi portál letiltotta politikai hirdetéseiket. Elizabeth Heng republikánus kongresszusi jelölt azt állította, a Facebook levette azt a kampányvideóját, amelyben többek közt durva felvételek láthatók a hetvenes években történt kambodzsai népirtásról, amelyet szülei túléltek. A hirdetésben akkor jelennek meg a képek, amikor Heng szülei történetéről beszél, hozzátéve kampányszlogenjét: ”Egy hatalmas csapásból hatalmas dolgok születhetnek„. Heng megosztotta az indoklást is, amivel a Facebook letiltotta a videóját: ”Nem engedélyezünk olyan hirdetéseket, amelyekben sokkoló, tiszteletlen vagy szenzációhajhász részletek találhatók, beleértve azokat a hirdetéseket is, amelyek erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést jelenítenek meg„. A közösségi médium végül újra láthatóvá tette a videót, mert ”nyilvánvaló, hogy [az] olyan történelmi felvételeket tartalmaz, amelyek részét képezik a jelölt történetének„.
A republikánus Matt Caldwell, aki Florida államban a mezőgazdasági megbízott pozíciójáért szállt versenybe, azért kritizálta a Facebookot, mert az letiltotta a fegyvertartás mellett érvelő kampányhirdetését. Caldwell azt az indoklást kapta, hogy ”Nem engedélyezett: a hirdetés nem támogathatja a fegyverek vagy lövedékek eladását„. Az Egyesült Államokban az állampolgárok fegyverviselésének jogát az alkotmány második kiegészítése garantálja. ”Hetente több millió hirdetést kell megvizsgálnunk, és néha hibát követünk el„ – reagált a megkeresésre a Facebook egyik szóvivője. – ”Visszavontuk a helytelen döntést, és már fut a hirdetés a Facebookon„.