A feszültség enyhítéséről tárgyal Antony Blinken közel-keleti körútján
Antony Blinken amerikai külügyminiszter megkezdte szombaton Isztambulban legújabb közel-keleti útját, amely már a negyedik az izraeli-palesztin fegyveres konfliktus három hónappal ezelőtti kirobbanása óta. Egyhetes látogatásán a konfliktus eszkalálódásának megelőzéséhez és a rendezési tervekhez kívánja megszerezi a térségbeli országok támogatását.
A Biden-kormány szeretné elérni, hogy Törökország és a térség más erői gyakoroljanak nyomást főként Iránra és csatlósaira egy regionális konfliktus kialakulása veszélyének csillapítása érdekében. Ezek az aggodalmak az elmúlt napokban a Vörös-tengeren, Libanonban Irakban és Iránban történt incidensek miatt erősödtek fel.
Blinken Törökország támogatását is igyekszik megszerezni a Gázai övezetre vonatkozó, háború utáni, de még kialakulatlan tervekhez, amelyek magukban foglalhatják az újjáépítési erőfeszítésekhez való anyagi vagy természetbeni hozzájárulást, valamint egy olyan javasolt többnemzetiségű rendfenntartó erőben való részvételt, amely a területen vagy annak szomszédságában működhetne.
Hakan Fidan török külügyminiszterrel szombaton folytatott mintegy kétórás találkozóján Blinken a Gázai övezeti háborúról és az így kialakult humanitárius válságról, valamint Svédország NATO-csatlakozási folyamatáról tárgyalt – közölte a török külügyminisztérium. Fidan közvetítette az ankarai kormány azon követelését Blinkennek, hogy haladéktalanul legyen tűzszünet a Gázai övezetben, és a humanitárius segély folyamatosan áramolhasson be oda a palesztin civileknek – jelentette később az Anadolu török hírügynökség. Izrael tettei fenyegetők a térség biztonságára nézve, és háború helyett fel kellene újítani az önálló palesztin állam megteremtéséről szóló tárgyalásokat – tette hozzá a török miniszter.
Ezután Blinkent fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnök, és több mint 75 percen át tárgyaltak amerikai diplomáciai források szerint. Az amerikai külügyminisztert novemberi ankarai látogatásán nem volt hajlandó fogadni Erdogan, és Gázai övezeti offenzívája miatt terrorista államnak nevezte Izraelt, amely élvezi az Egyesült Államok feltétlen támogatását. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Blinken most azt mondta a török elnöknek: Washington is a humanitárius segély mennyiségének növelését szeretné, a civil áldozatok számának csökkentését, tartós békét a térségben és az önálló palesztin állam ügyének előmozdítását.
Törökországból Blinken a földközi-tengeri Kréta szigetére utazik, hogy az ottani rezidenciáján találkozzon Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel. Micotákisz és kormánya támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit az Izrael és a Hamász közötti háború továbbterjedésének megakadályozására, és jelezte segítségnyújtási szándékát is a helyzet további romlása esetére.
Görögország arra vár, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyja F-35-ös vadászrepülőgépek eladását neki. „Meg fogjuk vitatni ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy pozitív fejlemények lesznek” – mondta a görög Skai televíziónak Jórgosz Gerapetrítisz görög külügyminiszter.
Az amerikai külügyminiszter útjának következő állomása Jordánia, majd vasárnap és hétfőn Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia következik. Blinken a jövő héten Izraelbe és Ciszjordániába is ellátogat, majd Egyiptomban fejezi be útját.
Iszmáil Háníje, a Gázai övezetet eddig uraló palesztin iszlamista szervezet vezetője egy péntek este készített videoüzenetben felszólította Blinkent: erőfeszítéseit összpontosítsa arra, hogy Izrael „hagyjon fel az agresszióval, a palesztin területek megszállva tartásával”, és állítsa le az övezet elleni offenzíváját. „Reméljük, hogy Blinken úr le tudta vonni az utóbbi három hónap tanulságait, és érzi az Egyesült Államok hibáinak súlyát, azt, hogy vakon támogatja Izraelt” – jelentette ki Háníje, aki katari emigrációban él. „Az (Izrael általi) tömegmészárlás során kiontott vér és a rettenetes rombolás nem vezet sem biztonsághoz, sem stabilitáshoz, ha a palesztin nép nem nyeri el szabadságát és nem alapíthat független államot Jeruzsálemmel mint fővárossal” – tette hozzá.
A háborút az váltotta ki, hogy a Hamász fegyveresei október 7-én terrortámadást követtek el dél-izraeli települések ellen, meggyilkoltak 1140 embert, főleg civileket, és túsznak elhurcoltak a Gázai övezetbe további mintegy 250-et. Izrael azonnal megindította megtorló offenzíváját a Hamász ellen, először csak az övezeten kívülről, majd október 27-én behatolva oda. A hadműveletnek eddig 22 722 halálos áldozata van, zömmel nők és kiskorúak a gázai hatóságok legújabb adatai szerint.
