A Politico és a Helsingin Sanomat című finn lap kedden arról számolt be, hogy Olaf Scholz német kancellár most az ukrajnai konfliktus rendezésének úgynevezett „finn modelljét” fontolgatja.

Hirdetés

A modell arra utal, hogy Helsinki a második világháború után semlegességet hirdetett, és ezt a politikát követte csaknem nyolc évtizeden át, amíg 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz. A Szovjetunió és Finnország 1939 novembere és 1940 márciusa között vívta az úgynevezett téli háborút. A konfliktus a moszkvai békeszerződéssel ért véget, amelynek értelmében a finnek átengedtek néhány határ menti területet a Szovjetuniónak.

Stubb a külföldi újságírókkal zajló keddi találkozóján elmondta, hogy tudomása szerint tárgyalások folynak, amelyek azon az elképzelésen alapulnak, hogy a „finn modell” és a moszkvai békeszerződés működhetne Ukrajna esetében.

„A válasz mindazoknak, akik ilyen típusú ötleteket vetnek fel, az, hogy felejtsék el” – mondta az elnök, akit a Helsingin Sanomat idézett.

Korábban írtuk

Stubb szerint az ehhez hasonló történelmi analógiák „általában nem tűnnek működőképesnek”, és „nagy óvatossággal kell használni őket”. Finnország semlegessége csupán „a túlélés eszköze” volt az ország számára – állította Stubb, hozzátéve, hogy „véleményem szerint a hidegháború és az érdekszférái már a múlté”.

Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy meghatározza saját helyzetét az európai biztonsági területen – hangsúlyozta az elnök, utalva Kijev esetleges NATO-csatlakozására.

Ukrajna nem mutatott szándékot arra, hogy lemondjon arról a törekvéséről, hogy az Egyesült Államok vezette blokk tagjává váljon. Kijev azonnali meghívása a NATO-hoz való csatlakozásra és a Nyugat katonai támogatásának növelése volt az egyik legfontosabb pontja annak az úgynevezett „győzelmi tervnek”, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán vezető a múlt hónapban mutatott be a nyilvánosságnak. Zelenszkij javaslatait azonban az USA és az EU szkeptikusan fogadta.

Moszkva, amely ellenségesnek tekinti a NATO-t, és határozottan ellenzi annak keleti terjeszkedését, Kijevnek a blokkhoz való csatlakozási törekvéseit emelte ki az Ukrajna elleni 2022. februári hadművelet megindításának fő okai közül.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.