„A forradalmat nem tekintjük befejezettnek”
Tőkés László szerint a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni.
Az egykori temesvári lelkész, akinek a Ceausescu-diktatúrával való szembeszegülése indította el a diktatúra bukásához vezető utcai megmozdulásokat, az események 30. évfordulójára szervezett gálaműsoron beszélt erről Temesváron szombat este. A rendezvényre díszvendégként érkezett meg Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Tőkés László hódolattal emlékezett azokra, akik életüket adták a szabadságért. Köszönetét és elismerését fejezte ki azoknak, akik sikerrel vették fel a harcot 1989 decemberében „a gonosz erőivel”. Külön megemlítette a temesvári református egyházközséget és a hozzá csatlakozó román baptista gyülekezetet. „Nélkülük az ellenállásunk kudarcra lett volna ítélve” – jelentette ki.
Orbán Viktornak azért mondott köszönetet, hogy Magyarország népe egy emberként állt „Erdély népe és a testvéri románság mellé”. Egyben az anyaország további testvéri támogatását kérte a harminc éve elkezdett szabadságharc folytatásához.
Felidézte: Temesvár szellemében egymásra talált román, magyar, német és szerb, katolikus, baptista és ortodox a közös keresztény értékek és a vallásszabadság védelmében. Jellemzőnek találta, hogy a város főterén összegyűlt százezres tömeg együtt skandálta, hogy „Van Isten!”
Magyarország készen áll arra, hogy szomszédaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a gálaesten.
A kormányfő azt tűzte célul, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen, ahol a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások, és ahol az okoz majd fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal.
Magyarország azok közé az európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni – sorolta Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy mindezt a szomszédos államokkal együtt könnyebb elérni, mint egyedül.
Azt mondta, nagyszerű esélyt lát arra, hogy a jövőben románoknak és magyaroknak közös céljai lehessenek. (MTI)
Úgy vélte: a forradalmi helyzet másik lényeges összetevője a szólás szabadsága volt. A berlini falhoz hasonlóan a hallgatás falát is le kellett dönteni. Megemlítette: ezt tették a temesvári egyházmegye lelkészei, amikor 1988 őszén állást foglaltak Ceausescu falurombolási terve ellen, és ezt tette ő maga is, amikor televíziós interjúban leplezte le a rendszert. Hozzátette: Luthertől és Kálvintól vette a példát, amikor az egyházi és állami önkény ellen szólva kijelentette: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek”.
Az eltelt harminc évre visszatekintve a város forradalmi szellemét őrző Temesvár Társaság elnökének, Florian Mihalceának a szavait idézve jelentette ki: igazi autentikus forradalom robbant ki Temesváron, amely azonban dél-amerikai módon folytatódott. A forradalmat szabad választások és politikai restauráció követték. Az európai utat azonban már nem lehetett feltartóztatni.
Tőkés László a Temesvár Társaság által 1990 márciusában megfogalmazott Temesvári Kiáltványból idézte a máig érvényesnek tartott kijelentést: „a Forradalmat nem tekintjük befejezettnek. Békésen, de állhatatosan tovább folytatjuk”.
Tőkés László és Temesvár népe – románok, magyarok, németek, szerbek és minden szabadságszerető városlakó – 1989. december 15-20. között örökre beírta magát a történelembe – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton Szentesen.
Kövér László a Temesvár ’89 – A magyar segítség című kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, Temesvár népe Romániában is bebizonyította: a szabadság egy és oszthatatlan román és magyar számára egyaránt. Bebizonyította azt is: senkinek nem lesz több szabadsága azáltal, hogy elveszi a másét, és senki nem lehet valójában szabad, amíg a másik rab – fűzte hozzá a politikus.
Hangsúlyozta, 1989 történelmi értelemben kegyelmi idő volt Európa életében, az 1989. december 15. és az 1990. március 19. közötti időszak pedig a Magyarország és Románia közti kapcsolatok 20. századi történetében is. A történelmi kegyelem azon felismerés lehetőségét villantotta fel, hogy Európa nemzetei a szabadságukat és boldogulásukat nemcsak egymás rovására, hanem immár egymás javára, egymással együttműködve is biztosíthatják – mondta Kövér László. (MTI)
Nicolae Robu, Temesvár polgármestere szerint a bánsági város elismeréssel tekint Tőkés Lászlóra, és Romániának is elismeréssel kellene tekintenie kiállására. A polgármester azon szombat esti ünnepi gála előtt szólalt fel, amelynek Tőkés László és Orbán Viktor miniszterelnök a díszvendégei.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott Nicolae Robu kijelentette, vannak kérdések, amelyekben nem ért egyet Tőkés Lászlóval, és minden bizonnyal Tőkés László sem ért mindenben egyet vele, de „meg kell adni a császárnak, ami a császáré”, ezért el kell ismerni Tőkés László 1989-es érdemeit.
Nicolae Robu Temesvár büszkeségének tekintette, hogy e városból indult a felkelés, amely a kommunista diktatúrát elsodró forradalommá dagadt. Felidézte, hogy Temesvár már 1989 december 20-án legyőzte a kommunizmust. Bejelentette: ennek emlékére az elmúlt napokban a városi önkormányzat határozatot hozott arról, hogy december 20-át a kommunizmustól mentes Temesvár napjává nyilvánította.
