A francia elnök az amerikai kormánnyal tárgyal az ukrajnai bevonulásról
Az ukrán háborúról is tárgyalt Franciaországban az amerikai külügyminiszter. A francia elnök az egyik legharcosabb képviselője Ukrajna katonai támogatásának; Emmanuel Macron még azt sem tartja kizártnak, hogy nyugati katonák harcoljanak a fronton. Több európai politikus is egyetért ezzel, Oroszország viszont közvetlen fenyegetésnek tekinti a nyugati katonák bevetését. Moszkva szerint ez a fajta beavatkozás a konfliktusba a harmadik világháborút is kirobbanthatja – olvasható az Origón.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken kedden érkezett Franciaországba. A versailles-i fegyvergyárban a francia védelmi miniszterrel nézte meg azokat a katonai felszereléseket és lőszereket, amelyeket Franciaország Ukrajnába küld, majd Párizsban francia kollégájával találkozott. Stéphane Séjournéval a főbb nemzetközi válságokról, így az izraeli és az ukrajnai háborúról is beszéltek.
Az egyeztetés után mindketten megerősítették, hogy az Egyesült Államok és Franciaország is folytatni akarja Ukrajna katonai támogatását.
Nap mint nap azon dolgozunk, hogy hatékonyan megakadályozzuk fegyverek és felszerelések Oroszországba szállítását Iránból, Észak-Koreából és Kínából – szögezte le Antony Blinken, aki Ukrajna esetleges NATO-tagságára is kitért, és azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb csatlakozni fog a szövetséghez. Antony Blinken kedd este Emmanuel Macron francia elnökkel is egyeztetett, a tárgyaláson a háború kérdése szintén szerepelt a főbb témák között.
Emmanuel Macron február 26-án egészen megdöbbentő kijelentést tett.
A francia elnök akkor arról beszélt, hogy ma már nem lehet kizárni a NATO-csapatok küldését Ukrajnába. „Nincs konszenzus ezen a ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta, majd hozzátette, hogy semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – jelentette ki.
Arról is beszélt, hogy Franciaország továbbra is a stratégiai bizonytalanságot alkalmazza, vagyis szerintük a kiszámíthatatlanság jó taktika a Moszkva elleni harcukban. Ekkor azonban még nem lehetett tudni, hogy Párizs mellett mely NATO-országok tervezik még a katonák küldését Ukrajnába. Egy viszont bizonyos volt, mivel a francia elnök többes számban beszélt, így már akkor léteznie kellett egy erre vonatkozó tervnek.
Az őrült tervhez azonnal csatlakozott Lettország, ami nem annyira meglepő, mivel az egyik legoroszellenesebb országról van szó Európában. A lett védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy alapvetően nem ellenzik a nyugati szárazföldi egységek bevetését Ukrajnában, amennyiben pedig a NATO ezzel kapcsolatban megállapodásra jut, akkor fontolóra veszik a részvételt.
A NATO tagállamainak növelniük kell védelmi kiadásaikat, mert saját jövőjükkel játszanának „orosz rulettet”, ha erre nem hajlandók – írta csütörtökön, a NATO létrehozásának 75. évfordulóján megjelent cikkében a brit védelmi miniszter. Grant Shapps a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban közölt írásában úgy fogalmazott: az amerikai adófizetőknek igazuk van, amikor elvárják, hogy a többi NATO-tagállam növelje védelmi ráfordításait. Shapps kiemeli, hogy Nagy-Britannia mindig is eleget tett a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási célnak: jelenleg éves GDP-értékének 2,28 százalékát költi védelmi célokra, és kötelezettséget vállalt a 2,5 százalékos arány elérésére.
David Cameron brit külügyminiszter szintén a védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO-szövetségeseket a szervezet brüsszeli külügyminiszteri találkozóján.
A londoni külügyi tárca által ismertetett nyilatkozatában Cameron kijelentette: a NATO – különösen Svédország múlt havi csatlakozása után – még soha nem volt olyan erős és fontos szerveződés, mint most.
A további részletekről IDE KATTINTVA az Origón olvashatnak.
