A francia miniszterelnök kormánya bevándorláspolitikáját bírálta
Edouard Philippe francia miniszterelnök hétfőn elismerte, hogy nem sikerült elérni azokat a célokat, amelyeket a bevándorlási törvény tavalyi szigorításával célul tűzött ki a kormány.
A bevándorlásról a francia nemzetgyűlésben először rendezett vitában, egy évvel az új törvény életbe lépését követően a kormányfő kiemelte, hogy 2017 és 2018 között 22 százalékkal nőtt a menedékkérők száma Franciaországban, s „a francia menedékrendszer mára telített lett”. Emlékeztetett arra, hogy Franciaország azon ritka európai országok közé tartozik, ahol tavaly nőtt a menedékkérők száma, s elérte a 123 ezret, amelynek hátterében az áll, hogy sokan érkeztek olyan biztonságosnak számító országokból, mint Albánia és Grúzia.
A miniszterelnök hat pontban foglalta össze a megfontolandó változtatásokat azért, hogy „Franciaország ne legyen se vonzóbb, se kevésbé vonzó, mint a szomszédos országok”. Ezek közül a külföldieknek járó egészségügyi szolgáltatásokat felülvizsgálatát emelte ki, amelyek mögött visszaéléseket gyanít a kormány.
„Szembe kell nézni a dolgokkal, tabuk nélkül, anélkül, hogy bármit is megtagadnánk az elveinkből” – fogalmazott Edouard Philippe.
A miniszterelnök „álmegoldásnak” nevezte a jobboldali ellenzék egy része által sürgetett „zéró bevándorlás” meghirdetését, mert szerinte olyan soha nem létezett a múltban Franciaországban, és nehéz lenne elképzelni a mai „nyitott és internetes világban”.
A francia statisztikai hivatal adatai szerint az ország lakosságának 9,7 százaléka bevándorló. 1946-ban 5 százalék volt ez az arány. A francia állampolgároknak mintegy negyede bevándorló származású.
A franciák aggodalmaira adandó válaszként a miniszterelnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy a vallási vagy etnikai közösségek szélsőségeiről is vitát rendezzen a parlament, de jelezte, hogy ő azt nem kapcsolja össze a bevándorlási politikával.
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke a vitában viszont párhuzamot vont a párizsi prefektúrán múlt héten négy áldozatot követelő iszlamista merénylet és az „anarchikus bevándorlás” között, amely miatt szerinte teret nyert az „iszlamista fundamentalizmus” Franciaországban.
„Tény, hogy a támadó francia volt, Franciaországban született, de áttért (az iszlám hitre). A szalafista imámok vagy az iszlamisták szinte mindegyike külföldi ” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus a 2015 eleje óta 251 áldozatot követelő iszlamista támadások elkövetőinek ideológiai hátterére utalva.
„Az iszlamista veszély olyan halálos veszély, amelyet a kormány mindennap súlyosbít az őrült bevándorlási politikájával” – mondta Marine Le Pen, aki „moratóriumot” sürgetett a bevándorlásra.
Emmanuel Macron államfő az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy nem szeretné, ha a bevándorlás témájában kizárólag politikai ellenfelei – mindenekelőtt a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés – fogalmaznának meg javaslatokat. A köztársasági elnök meggyőződése, hogy a kérdés lesz a következő, a 2022-es elnökválasztás egyik központi témája, ezért szerint meg kell találni az egyensúlyt a „humánum” és a „hatékonyság” között.
