Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier
Az elõzõ éjjel elkövetett vandalizmus nyomait nézik járókelõk Marseille-ben 2023. július 1-jén, a nanterre-i incidens után négy nappal.
Hirdetés

A szociológus rámutatott: Franciaország mintegy 260, több mint 30 ezer lakosú városa közül 135 érintett városban a zavargások 60 százaléka intézmények, középületek, iskolák, médiatárak, szociális központok és tömegközlekedési eszközök elleni támadásokkal – tehát az állam intézményei elleni agresszióval – járt.

Az esetek mintegy 60 százalékában a támadók gyújtogattak is.

Megjelent egy új kategória is 2005-höz képest, amely akkoriban még ritkaság számba ment: a fosztogatással, lopással és kisajátítással járó zavargások. Ez egy új dimenzió, amely a 135 városból negyvenet, azaz a zavargással sújtott városok 30 százalékát érinti. A szociológus szerint ez figyelemre méltó jelenség, amelyet ilyen tömegesen eddig nem tapasztaltak Franciaországban.

A szociológus szerint egy oximoron, a kapitalizmusellenes fogyasztói társadalom is észlelhető:

a társadalom intézményrendszerét fizikailag is megtámadó fiatal randalírozók a fejetlenséget kihasználva már eleve bevásárlókocsikkal érkeztek, és márkás ruhaboltok kirablását tervezték.

Szó sem volt arról, hogy például pékségeket támadjanak meg. Az ő „táplálékukat” az elrabolt okostelefonok és a szeszes italok jelentik – tette hozzá.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak.

Korábban írtuk