Moszkvai és donbaszi útjáról kérdeztük Georg Spöttlét
A front orosz oldalán
„Hazaszeretettel találkoztam, gyűlölettel nem” – mesélte oroszországi útjáról a Demokratának Georg Spöttle, aki orosz meghívásra látogatott el a Donbaszba. A biztonságpolitikai szakértőt a balliberális oldal valóságos offenzíva alá vette, amiért a közösségi médiában és tudósításokban mutatta be az ukránok által már a háború előtt is gyakran támadott terület mindennapjait.Az orosz külügyi és védelmi tárca szervezésében látogatott Oroszországba az elmúlt hetekben Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Először az augusztus 15-én, tizenegyedik alkalommal megrendezett Moszkvai Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencián (MCIS) vett részt, ahol mások mellett felszólalt az orosz, a kínai, a vietnámi és a kambodzsai hadügyminiszter is, jelen voltak iráni tábornokok, de a világ minden részéből, így Németországból is érkeztek résztvevők. Georg Spöttle lapunknak elmondta, a konferenciával párhuzamosan egy katonai expót is rendeztek, ahol a partnerországokkal – például Iránnal – közösen fejlesztett drónokat, helikoptereket is bemutatták. A konferencián ő szakértőként az illegális migrációról beszélt, így például a magyar déli határzár fontosságáról, valamint beszámolt a román határőrökkel való sikeres együttműködésről, aminek köszönhetően nagyon sok illegális határátlépést sikerült megakadályozni, és több száz embercsempészt őrizetbe vettek az idén.
A konferencia után a védelmi minisztérium engedélyével Georg Spöttle orosz újságírókkal elutazott Doneckbe, tizenhét óra volt az út autóval. A városközpont alig tíz kilométerre van a fronttól, így rendszeresek a belövések a városba, a szállodájukban sem igen lehetett ép ablakot találni. A városban csak naponta kétszer, reggel és este, egy-egy órára van víz, az internet szakadozik, a mobilszolgáltatás pedig többnyire nem működik.
– Ez nagyon megnehezíti az itt élők életét, akik közül sokan hónapok óta nem tudtak beszélni más városokban élő rokonaikkal – mondta lapunknak Georg Spöttle.
Elmondása szerint az ukránok olyan eszközöket alkalmaznak, amilyeneket ő korábban csak Afganisztánban látott: például gyújtóbombát dobnak egy épületre, és amikor összegyűlnek a rendőrök, tűzoltók és civilek, tüzérségi támadást indítanak ellenük.
– Ottjártamkor négy mentős és segítő vesztette életét, amikor egy égő házból vitték ki az embereket, idézte fel a biztonságpolitikai szakértő.
Szerinte terroristamódszereket alkalmaznak az ukrán erők. Hozzátette, olyan eseteknek is tanúja volt, amikor kisebb drónra rögzített kézigránát végzett két idős asszonnyal. A biztonságpolitikai szakértő találkozott a fronthoz legközelebb, alig három kilométerre fekvő Petrovszki körzet polgármesterével is, aki elmondta, hogy folyamatosan lövik a belvárosba vezető utat az ukránok, nagyon sok buszvezető esik áldozatul a civilek közül. Georg Spöttle maga is beszélt egy kórházban fekvő nővel, aki olyan buszon utazott, amit tüzérségi támadás ért, és már több műtéten átesett.
– Ha már a fronton nem tudnak sikereket elérni az ukránok, a civil lakosságot támadják.
A fronttól távolabb eső Luhanszkban már jórészt helyreállt a mindennapi élet, jobb a helyzet, de látogatásának tanúsága szerint Mariupol is nagyon megszenvedte a háborút. Elmondta, a város jelentős támogatást kap Oroszországból például a villany- vagy a vízhálózat újjáépítéséhez.
Georg Spöttlét arról is kérdeztük, hogy mennyire lehetséges egy olyan úton, amit a másik hadviselő fél szervezett, önálló véleményt, saját benyomást alkotni a fogadó fél nézőpontjától függetlenül. Több magyar és számos nyugati újságíró járt már a térségben az ukránok által szervezett úton vagy önállóan. Érdekes módon épp az efféle vezetett utak tanulságait objektív igazságként tálaló Telex.hu és 444.hu támadják most Georg Spöttlét, amiért a másik oldal igazságát is be merte mutatni.
Mint a szakértő beszámolt róla, sem Moszkvában, sem pedig a Donbaszban nem volt felügyelet alatt, szabadon mehetett, ahová akart, bárkit megszólíthatott, fényképezhetett, nem volt szó olyanról, hogy meghatároznák, kiket kérdezhet meg. Megjegyezte, nem mindennapi, hogy egy háborús övezetben hagyják, hogy szabadon mozogjon. Felidézte, folyamatosan hallani lehetett a városban a bombázásokat, mintha állandóan dörögne az ég.
Nagyon érdekesnek nevezte az orosz katonákkal folytatott beszélgetéseit.
– Nem Rambók voltak, hanem mindennapi emberek, történelemtanárok, informatikusok, akik önként harcoltak a hadseregben. Senki sem mondta, hogy gyűlölné az ukránoknak, sokkal inkább tragikusnak nevezték a testvérháborút – idézte fel. Georg Spöttle szerint sokan hibáztatják az Egyesült Államokat a háborúért, utalva arra, hogy az oroszok sok időt hagytak Ukrajnának és a Nyugatnak, de hiába, hiszen a francia és a német vezetés is beismerte később, hogy a minszki egyezményekkel csak időt akartak nyerni Kijevnek a fegyverkezéshez.
Georg Spöttle elmondása szerint Moszkvában egyáltalán nem látta jelét az uniós szankciók hatásának.
– Minden sarkon van SPAR, kaphatók a nyugati termékek a szupermarketekben, a plázák éppen olyanok, mint Magyarországon, van Burger King és KFC is, csak a McDonald’s vonult ki, sorolta. Az utcákon sok luxusautót látni, a 95-ös benzin ára pedig literenként 140 forint. A moszkvaiak beszámolói szerint vannak ugyan bizonyos nyugati termékek, amik megdrágultak, de ez nem okoz különösebb problémát. A szankciók közelebb hozták hozzájuk Kínát, ahonnan sok elektronikai árucikk érkezik, cserébe kiépítették a gázvezetéket.
– Az oroszoknak mikrochip kell, a kínaiaknak energia – summázta a biztonságpolitikai szakértő.