Ismét bírálta a civil szervezetek Líbia térségében zajló tengeri mentőakcióit az EU part- és határvédelmi ügynökségének (Frontex) vezetője. Fabrice Leggeri a Die Welt című német lapban hétfőn megjelent interjúban arról is beszélt, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalon tavaly nagymértékben javult a helyzet, az érkezők száma 97 százalékkal csökkent.

Azonban a Földközi-tenger középső medencéjét átívelő migrációs útvonalon romlott a helyzet 2016-ban, a Líbiából az EU-ba átkelő „irreguláris migránsok” száma éves összevetésben 20 százalékkal növekedett, és most is százezrek várakoznak az átkelésre az észak-afrikai országban. Ráadásul Afrika nyugati részéből folyamatosan érkeznek újabb emberek a líbiai partvidékre. Így azzal kell számolni, hogy a tavalyi emelkedés után az idén még tovább növekszik a Líbiából az EU felé indulók száma. Ezt jelzi, hogy az év eleje óta a rossz idő ellenére már több mint 4500-an vállalkoztak a kockázatos útra – hangsúlyozta Fabrice Leggeri.

Kiemelte, hogy a Líbiába érkezők közül sokan „csapdában” vannak, hiszen a hazájukba visszavezető sivatagi út valószínűleg éppen annyira veszélyes, mint az EU felé vezető tengeri útvonal.

Arra a kérdésre, hogy a civil szervezetek tengeri mentőakcióit több alkalommal bíráló Frontex szerint fel kell-e hagyni a hajótöröttek kimentésére indított műveletekkel, Fabrice Leggeri azt mondta, hogy a tengeren alapszabály a bajba került emberek megmentése, de „felülvizsgálatra” szorul a jelenlegi gyakorlat, mert csak a líbiai embercsempész bűnszövetkezeteknek használ, ha az európai hajók a líbiai partokhoz egyre közelebb merészkedve mentik ki az embereket. Ennek az a következménye, hogy az embercsempészek még több embert kényszerítenek nyílt tengeri közlekedésre alkalmatlan hajókra, amelyeket nem is látnak el kellő mennyiségű üzemanyaggal és vízzel.

Hozzátette, hogy az embermentő műveletek 40 százalékát civil szervezetek hajtják végre, ami hátráltatja az európai biztonsági szervek munkáját, mert nehezebben tudják kikérdezni a lélekvesztőkből kimenekített embereket, hogy az így szerzett adatok alapján feltérképezhessék a bűnöző csoportok hálózatait és eljárásokat indítsanak ellenük.

Mindez „rosszul működik, ha a segítő szervezetek nem jól működnek együtt a biztonsági hatóságokkal” – mondta a Frontex igazgatója. Arra a kérdésre, hogy pontosan mit jelent az, hogy +nem jól+, a francia szakember azt mondta: „maradjunk abban, hogy örülnék, ha több rendőrségi eljárás indulhatna”.

Kiemelte, hogy Líbiában nincsen stabil állam, ezért a Frontexnek a mindennapi munkában egyszerűen nincsenek helyi partnerei, akikkel együttműködve gondoskodni lehetne a hatékony határellenőrzésről. Az ügynökség ugyan 60 tiszt kiképzésével segít egy „lehetséges jövőbeni líbiai parti őrség” kiépítésében, de Líbiával mint együttműködő állammal csak középtávon lehet számolni.

A Frontex vezetője kiemelte, hogy „a határvédelem és a legális beutazás lehetőségeinek kombinációjára” van szükség. Afrikában együtt kell dolgozni a menekülteket kibocsátó országokkal és a tranzitországokkkal, és világossá kell tenni az emberek előtt, mennyire veszélyes vállalkozás elindulni Líbia felé.

Hosszabb távon pedig „meg kell győzni a migránsokat arról, hogy Európa határainak illegális átlépése megsemmisíti a sikeres menedékjogi kérelem esélyét” – mondta Fabrice Leggeri.

Arra a kérdsére, hogy elégedett-e azzal, hogy a nyugat-balkáni útvonalon érkezők száma a napi ötezres szintről 200-ra süllyedt, azt mondta, hogy ugyan mindig vannak migránsok, akik utat törnek maguknak, és továbbra is tízezrek vannak Görögországban, akik tovább akarnak menni Közép-Európa felé, de „mindent egybevetve erősen javult a helyzet ”, 2015-höz képest 97 százalékkal csökkent az érkezők száma 2016-ban.

MTI