Kabaréba fulladó választás után marxista győztes az SPÖ-ben
A fű- és migránsbarát pártelnök
A nem ragadó borítékok országában ismét kabaréba illő választási baki történt, ezúttal a szociáldemokraták háza táján. Mintegy hatszáz szavazat újraszámolása után megállapították, hogy nem Doskozil, hanem Babler nyert, aki bevallottan marxista, legalizálná a füvezést, ingyenessé tenné az abortuszt, és aki szerint az illegális bevándorlás nem probléma. Ám a jelek szerint az osztrákok erre nem vevők.
Az SPÖ pártkongresszusán a nagy vesztesből két nap alatt pártelnök és kancellárjelölt lett. Mindezért állítólag egy hibásan programozott Excel-táblázat volt a felelős.
A hibára az osztrák közszolgálati média egyik újságírója hívta fel a figyelmet. Az eredményhirdetést követően már a választási bizottság is észrevette, hogy itt valami nem stimmel, mivel az összeadott szavazatok száma eggyel kisebb lett, mint az érvényesen leadottaké, egy tehát hiányzott.
Csakhogy ekkor már kihirdették a végeredményt, ami így hangzott: „Eldőlt az egy hónapja tartó hatalmi harc az SPÖ-ben. Hans-Peter Doskozil az SPÖ új elnöke. Az új elnököt a linzi rendkívüli pártkongresszuson a küldöttek 53,02 százalékával választották meg. Ellenfele, Andreas Babler a szavazatok 46,81 százalékát szerezte meg” – adta hírül az osztrák közszolgálati televízió.
Az előzmény, hogy a májusi első fordulót Doskozil nyerte meg, Babler a második helyen végzett. A harmadik helyre a pártelnöki tisztséget eddig betöltő Pamela Rendi-Wagner futott be. Mivel azonban egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie az abszolút többséget, második fordulót tartottak, ahol már csak az első két helyen álló jelölt közül választhattak. Rendi-Wagner ugyanis lemondott pártelnöki tisztségéről, és visszalépett. Ekkor már nem a teljes tagság, csak a küldöttek szavazhattak.
Doskozil győzelmi beszédében meghatottan bevallotta, élete álma vált valóra. Nem tudhatta, hogy rövidesen a feje tetejére áll minden, és kiderül, hogy mégsem ő nyert, hanem Babler, az alsó-ausztriai kisváros, Traiskirchen polgármestere. A település arról nevezetes, hogy ott működik Ausztria legnagyobb migránsbefogadó tábora.
A két jelölt közt az volt a legnagyobb különbség, hogy Hans-Peter Doskozil a migráció terén a polgári-konzervatív utat képviseli, elutasítja az illegális bevándorlást, kiáll a törvényes rend mellett, a gazdaságpolitikában pedig a jóléti állam híve. Nem így Babler, aki munkáscsaládban nőtt fel, magát nyíltan marxistának vallja, és végig azzal kampányolt, hogy legalizálná a kannabiszt, ingyenessé tenné az abortuszt, és alapvető emberi jognak tartja a migrációt.
– A bevándorlás jelenleg nem probléma, legalábbis nem nagy – jelentette ki egy interjúban, hozzátéve, hogy a jelenlegi számok elég alacsonyak. Bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy Ausztria a legnagyobb növekedést produkálta az EU-ban az elmúlt év során: 2021-ről 2022-re 39 930-ról 108 490-re nőtt a menedékkérelmek száma, vagyis közel megháromszorozódott.
Az új elnök azonban inkább a feszültség fokozódását hozta párton belül, mint megoldást. Babler még a saját pártján belül sem túl népszerű, az SPÖ-tagoknak is csak a 46 százaléka látná őt szívesen a kancellári székben. Röviddel Babler elnökké választását követően többen kiléptek a pártból. Alfredo Rosenmaier ebenfurthi polgármester, az SPÖ korábbi alsó-ausztriai frakcióvezetője felfüggesztette tagságát, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy kommunisták álljanak a szociáldemokrata párt élén.
Jövőre országgyűlési választás lesz Ausztriában. Az SPÖ új vezetése meglehetősen magabiztos, arra számít, hogy a következő ciklusban a szociáldemokrata párt bekerül a kormányba. Andreas Babler már azt is elárulta, hogy német mintára vörös–zöld–liberális koalíciót akar, miközben párttársai többsége, élükön például a tiroli SPÖ vezetőjével, Georg Dornauerrel inkább a nagykoalíciót részesítik előnyben a jelenleg is kormányzó Osztrák Néppárttal (ÖVP).
A megválasztása utáni első közvélemény-kutatás sem igazolta Babler optimizmusát. Az INSA intézet kutatása szerint ha most vasárnap lennének a választások, az SPÖ csak húsz százalékot érne el. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) Herbert Kickllel az élén 30 százalékkal vezet, a második helyen 24-gyel az ÖVP áll. Ez azt jelenti, hogy sem a német mintára elképzelt baloldali koalíció a zöldekkel és a Neosszal (39 százalék), sem az ÖVP és az SPÖ nagykoalíciója (44 százalék) nem lenne elegendő a kormányalakításhoz.
Egyedüli lehetőség a jelenlegi számok tükrében a Szabadságpárt és az Osztrák Néppárt koalíciója, amely jelenleg 54 százalékot hozna. Ilyen közös kormányzásra a Schüssel-kabinetek óta csak Sebastian Kurz kancellársága idején volt példa 2017–2019-ben. Az ÖVP–FPÖ-kormány akkori alkancellárja Heinz-Christian Strache, belügyminisztere Herbert Kickl volt. A két párt együtt kétharmados többséggel kormányozott – egészen az Ibiza-botrány kitöréséig. Az eredmények szerint Ausztria most ismét egyre inkább jobbra húz.