Fotó: MTI/EPA/G7 Hirosima
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának második napján, 2023. május 20-án
Hirdetés

Peking kelet- és dél-kínai-tengeri, valamint tajvani befolyásának kiterjesztésével kapcsolatban a G7 megjegyezte: határozottan elutasít minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakos megváltoztatására. Hozzátette: a Tajvani-szoros békéje és stabilitása elengedhetetlen a nemzetközi közösség biztonsága és jóléte szempontjából.

Az országcsoport biztosította Pekinget, hogy egy Kína-politikája nem változott, és továbbra is a pekingi kormányzatot tekinti Kína egyetlen legitim kormányának. Tajvan 1949 óta önálló kormányzattal rendelkezik, de a pekingi kormány Kína részének tartja a szigetet, és nem zárja ki az erőszak alkalmazását az újraegyesítés érdekében.

A G7-országok egyúttal jelezték: Kína dél-kínai-tengeri területi követeléseinek „nincs jogalapjuk”, és elutasították Peking katonai terjeszkedését a térségben. A nyilatkozatban fontos mérföldkőnek és jogilag kötelező erejű döntésnek nevezték az illetékes hágai nemzetközi választottbíróság 2016-os ítéletét, amely jogellenesnek nyilvánította Kína igényeit.

Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magának követeli, benne olyan stratégiailag fontos és erőforrásokban gazdag területekkel, amelyekre Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek is igényt tart. A G7-országok „komoly aggodalmukat” fejezték ki a térségben kialakult helyzet miatt.

Korábban írtuk