Fotó: MTI/AP/Japan pool
Olaf Scholz német kancellár (balról, majd az óramutató járásával megegyező irányban), Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának első napján, 2023. május 19-én
Hirdetés

Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió vezetői zárt ajtók mögötti tanácskozásokat követően aláhúzták: „mindannyian kiállnak Oroszország illegális, indokolatlan és provokálatlan agressziós háborúja ellen”.

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen kiemelte: meg kell adni Ukrajnának az eszközöket ahhoz, hogy sikeresen megvédje magát, és visszanyerje teljes szuverenitását és területi integritását. Ehhez biztosítani kell a katonai és pénzügyi támogatást, addig, ameddig csak szükséges.

A G7 eközben bejelentette az Oroszországgal szembeni büntető intézkedések további szigorítását.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke megjegyezte: az a kihívás, hogy biztosítsák, a szankciók Oroszországnak fájnak, nem nekünk. Rámutatott: a csomagok egyre bonyolultabbak, és életbe léptetésük több politikai erőfeszítést igényel.

Korábban írtuk

A G7-országok vezetői és meghívott vendégeik az ukrajnai háború mellett arról is beszélnek majd, hogyan kezeljék Kína egyre növekvő befolyását és katonai erőfitogtatását.

A G7-csúcstalálkozóval párhuzamosan Hszi Csin-ping kínai elnök a közép-ázsiai országok – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – vezetőivel találkozik a kínai Hszianban.