Fotó: MTI/EPA/G7 Hirosima
Gianluigi Benedetti, Olaszország japán nagykövete, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Olaf Scholz német kancellár, Joe Biden amerikai elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítõ csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának zárónapján, 2023. május 21-én.
Hirdetés

A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.

Kisida Fumio a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített „határozott üzenetet” küldeni a világnak. Kifejtette: „Úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy jelentőséggel bírt”. Ugyanis ezek az országok nem tűrik el a status quo egyoldalú, erőszakos megváltoztatására irányuló kísérleteket – „bárhol is legyenek azok a világon” – tette hozzá.

A G7-ek vezetői vasárnap közleményt adtak ki, amelyben vállalták, hogy támogatják Ukrajnát mindaddig, amíg az országnak szembe kell néznie Oroszország törvénytelen agressziójával.

Kisida beszédében utalt azokra a jelzésekre, amelyeket Moszkva az elmúlt hónapokban adott, és kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés „tűrhetetlen”. A G7-országok azt az „eszményt” követik, hogy a világot meg kell szabadítani a nukleáris fegyverektől – szögezte le.

„Az álom különbözik az ideáltól. Az ideálok megvalósíthatók” – mondta a japán vezető.

„Mi mindannyian Hirosima polgárai vagyunk”, és békére vágyunk – mondta Kisida, aki maga is a világ első atombomba sújtotta városából származik.

„Ha a Föld mind a nyolcmilliárd lakosa Hirosima polgára volna, akkor nem volna atomfegyver ezen a bolygón. Ebben szilárdan hiszek” – tette hozzá.

A japán kormányfő kitért Kínára is, hangsúlyozva, hogy a G7 megerősítette a szabályokon alapuló szabad és nyitott nemzetközi rend fenntartásának fontosságát. Elmondta, hogy a csoport kész konstruktív és stabil kapcsolatokat kiépíteni Kínával, annak ellenére, hogy Peking mindent elkövet térségbeli katonai befolyásának növelése érdekében.

Felszólította Pekinget, „felelősségteljes” tagja legyen a nemzetközi közösségnek, mert egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Peking megpróbálja elmélyíteni katonai együttműködését Moszkvával, hogy így együtt szálljanak szembe az Egyesült Államok és a nyugati demokráciák uralta globális renddel.

A regionális biztonsági fronton Kisida beszámolt arról, hogy a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznem és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott. Felszólította Phenjant, hogy teljesen hagyjon fel a nukleáris fegyverek fejlesztése programjával.

A hirosimai csúcstalálkozóra meghívott Zelenszkij vasárnap külön kétoldalú megbeszélést folytatott az amerikai elnökkel. Joe Biden támogatásáról biztosította a Kijev által kért közös nemzetközi erőfeszítést, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki F-16-os vadászgépek vezetésére. Továbbá közölte, hogy újabb, 375 millió dolláros katonai adományt, tüzérségi és páncélozott járműveket is tartalmazó segélyről döntött kormánya.

Zelenszkij a nap folyamán a japán miniszterelnök kíséretében virágcsokrot helyezett el a hirosimai békeemlékparkban az áldozatoknak állított emlékműnél. Egyben találkozott olyan államok vezetőivel, mint Olaszország, Nagy-Britannia, India, Franciaország és Németország.

Az ukrán politikus Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozva ígéretet kapott aknamentesítési felszerelésre és más segítségre is. Szöul ellátja majd Kijevet a nagyon szükséges szállítmányokkal, köztük mentőautókkal a hadsereg számára – számoltak be a dél-koreai televíziók az elnöki hivatalra hivatkozva. Ez volt az első találkozó a két elnök között azóta, hogy Oroszország 15 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy ideje megreformálni mind az ENSZ Biztonsági Tanácsát, mind pedig a Bretton Woods-i rendszert, amely annakidején szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, hogy utóbbi „igazodjon a mai világ realitásaihoz”.

Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul.

„A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett” – mondta. „A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót.”

Korábban írtuk