A házelnök voksa döntött
Évtizedek óta példátlan módon döntetlen eredménnyel végződött szerda este a londoni alsóházban egy nagy jelentőségű szavazás, amelynek arról kellett volna döntenie, hogy a képviselők tartsanak-e további vitákat és véleménynyilvánítási célú szavazásokat a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig háromszor elutasított megállapodás alternatíváiról.
A 310:310 arányú szavazás után kialakult helyzetben a parlamenti szokásjog szerint John Bercow házelnök szavazata döntött. Bercow nemmel voksolt, vagyis a Brexit-megállapodás helyett előterjesztendő alternatív javaslatokról a továbbiakban nem lesznek olyan viták és szavazások, amelyeket a képviselők maguk kezdeményeznek.
A házelnök csak egyenlő eredmény esetén kapcsolódik be a szavazásokba, és rendszerint a status quo, vagyis az indítvány beterjesztése előtti helyzet fennmaradása voksol, mivel a szokásjog alapján önmaga nem teremt olyan többséget, amely az adott beterjesztés javára egyébként nem jött létre.
Az alsóház a múlt héten hagyta jóvá azt a képviselői indítványt, amelynek alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavazhattak a Brexit-megállapodás különböző alternatíváiról.
Ez a brit alkotmányosság újkori történetében példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy véleménynyilvánítási célú, jogilag nem kötelező – úgynevezett indikatív – szavazásokról volt szó.
A ház múlt szerdán nyolc, hétfőn négy alternatív javaslatról voksolt, de egyik sem kapott többséget.
A képviselői indítványok között szerepelt vámuniós viszonyrendszer fenntartása az Európai Unióval a Brexit után is, illetve egy olyan, amely előírta volna a kormánynak a Brexit törlését, ha a kilépési határidőig nem sikerül elfogadtatni a parlamentben a Brexit-megállapodást.
Ellenzéki javaslatra a ház jövő hétfőn újabb indikatív szavazásokat tartott volna, ám az erről szóló szerda esti voksolás döntetlen eredménye és a házelnök nemleges döntő voksa nyomán ez a kezdeményezés meghiúsult.
Nem kizárt azonban, hogy mégis lesznek ilyen szavazások, ezúttal a kormány kezdeményezésére.
Theresa May miniszterelnök előző esti nyilatkozatában kijelentette: ha a Brexit-megállapodás ügyében továbbra sem sikerül egységes álláspontot kidolgozni az alsóházban, akkor a kormány „számos opciót” terjesztene a képviselők elé, akik szavazássorozattal dönthetnének arról, hogy milyen utat kívánnak követni.
May hangsúlyozta, hogy a kormány kész a ház döntéseinek teljesítésére.
A kormányfő közölte azt is, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.
May és Corbyn első ilyen jellegű találkozója szerda délután le is zajlott, a Downing Street rövid esti közleménye szerint „konstruktív” légkörben.
A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint mindkét fél rugalmasságot tanúsított, és kifejezte elkötelezettségét arra, hogy a Brexit-folyamattal kapcsolatos bizonytalanságnak véget kell vetni.
Theresa May szóvivője részletek említése nélkül hozzátette: a miniszterelnök és a Munkáspárt vezetője ennek érdekében munkaprogramról állapodott meg.
A kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborán belül azonban heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a Brexit-megállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a legnagyobb ellenzéki pártot.
Jacob Rees-Mogg, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti csoportjának – European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) – vezetője a BBC televíziónak szerdán úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök „egy ismert marxistával” készül együttműködésre lépni, és ez „nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben”.
Nigel Adams, a walesi ügyek minisztériumának helyettes államtitkára, aki szerdán benyújtotta lemondását, a lépést bejelentő levelében szintén úgy fogalmazott, hogy May egy „olyan marxistával együtt próbál kifőzni” valamilyen megoldást, aki politikai pályafutása alatt soha nem a brit érdekeket helyezte az első helyre.
Londonnak április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy e tervek alapján kéri-e ennek a határidőnek a meghosszabbítását.
Theresa May már kedd esti televíziós beszédében jelezte, hogy a Brexit további halasztására van szükség, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.
Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges azonban az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Ha ezt nem sikerül biztosítani, a brit EU-tagság jövő pénteken megállapodás nélkül megszűnhet.
Az Egyesült Királyság az eredeti határidő alapján már múlt pénteken kilépett volna az EU-ból, de May a márciusi EU-csúcson halasztásért folyamodott, miután a londoni alsóház sorozatosan elutasította a Brexit-megállapodást.
