Fotó: Dan Morar / Shutterstock.com
Hirdetés

António Costa azt mondta, hogy Európa és az Egyesült Államok továbbra is partnerek, de a szövetség alapja a kölcsönös tisztelet, különösen akkor, amikor politikai nézetkülönbségek merülnek fel.

Úgy fogalmazott, hogy „ha valóban szövetségesek vagyunk, akkor úgy is kell viselkedni”, és a szövetségesek nem fenyegethetik egymást azzal, hogy beavatkoznak a másik demokratikus folyamataiba.

Hozzátette: minden országnak tiszteletben kell tartania a másik szuverenitását.

Kapcsolódó cikkünk

A tanácsi elnök szerint az amerikai alelnök, JD Vance bíráló megjegyzései, valamint Donald Trump elnök közösségi médiás kiírásai már nem elszigetelt kiszólások, hanem az új amerikai doktrína részét alkotják. Úgy vélte, Európának ezt tudomásul kell vennie, és ennek megfelelően kell cselekednie.

Szerinte a második világháború utáni szövetségi rendszer megváltozott, és Európának ehhez igazodva kell kiterjesztenie saját mozgásterét.

António Costa hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem döntheti el az európai állampolgárok helyett, mely politikai erők tekinthetők megfelelőnek vagy alkalmatlannak.

Ezzel arra a részre utalt, ahol az amerikai stratégia nyíltan támogatna bizonyos „hazafias európai pártokat”. Szerinte ez egyértelműen olyan külső politikai nyomásgyakorlás, amelyet Európa nem fogadhat el.

Beszélt arról is, hogy a Washingtonban kihirdetett új stratégia a multilateralizmus visszaszorulását, a nemzetközi szabályokra épülő rend gyengülését, és a klímavédelem háttérbe szorítását mutatja. Azt mondta, hogy

az Egyesült Államok és Európa világképe egyre több ponton tér el egymástól.

Külön kitért az Európai Unió szabályozási önállóságára, köztük arra a nagy visszhangot kiváltó bírságra, amelyet a múlt héten szabtak ki az X nevű közösségi platformra a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján. Visszautasította az ezzel kapcsolatos amerikai kritikákat, és azt mondta, az európai intézkedések a saját demokratikus modellünkön alapulnak.

Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nem írhatja felül Európa felfogását a szólásszabadságról, mert a kontinens történelme bizonyította, hogy valódi szólásszabadság csak akkor létezik, ha biztosított a hiteles és sokszínű tájékozódás lehetősége. Hozzátette, hogy a szólás szabadsága nem védhető úgy, ha cserébe az amerikai technológiai óriások érdekei élvezhetnek elsőbbséget.