A holland király is bocsánatot kért a rabszolgaságért
Vilmos Sándor holland király is csatlakozott vasárnap Mark Rutte holland miniszterelnökhöz, aki a hét elején a holland állam nevében bocsánatot kért országának a gyarmati időszakban a rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért.
Karácsonyi beszédében a király hangsúlyozta, hogy a királyság egykori gyarmatain kegyetlenül bántak az emberekkel, de ezért a ma élő emberek közül már senki sem tehető felelőssé. „Mindazonáltal megteremtjük a közös jövő alapját azzal, hogy őszintén szembesülünk közös múltunkkal és elismerjük az emberiesség elleni bűncselekményt megtestesítő rabszolgaságot” – emelte ki Vilmos Sándor.
Rutte hétfőn ünnepélyes beszédet mondott a hágai nemzeti levéltárban, amelynek keretében „emberiesség elleni bűncselekményként” említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.
A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet-indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században. Becslések szerint mintegy 600 ezer ember kerülhetett rabszolgasorra a holland uralom alatt. Hollandia az egyik utolsó európai országként, 1863. július elsején tiltotta meg a rabszolgaságot.
A hágai vezetés most aktívan együtt akar működni az egykori rabszolgák leszármazottjaival a múltbéli szenvedések feldolgozásán. 2023-at ebből a célból emlékévvé nyilvánították. Vilmos Sándor szerint a holland királyi ház aktívan részt kíván venni e folyamatban, fellépve a hátrányos megkülönböztetés, kizsákmányolás és igazságtalanság mai megnyilvánulási formáival szemben is.
