A Huawei világelső az okostelefonok eladásában
A kínai Huawei adta el a legtöbb okostelefont a világon az idei második negyedévben, maga mögé utasítva a sokáig listavezető Samsung dél-koreai céget.
Az elmúlt kilenc évbe a listát a Samsung, vagy az amerikai Apple vezette.
A Canalys piackutató cég szerdán azt közölte, hogy számításai szerint a Huawei 55,8 millió okostelefont adott el a második negyedévben, ami 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor az eddig a lista élén álló Samsung értékesítése 30 százalékkal, 53,7 millió készülékre zuhant.
A Huawei a kínai piacon domináns, az általa gyártott készülékek 70 százaléka az ázsiai ország piacán talál vevőre. A június végével záródott idei második negyedévben a Huawei értékesítése Kínában 8 százalékkal nőtt, külföldön 27 százalékkal esett.
A Samsung alig van jelen a kínai piacon, piaci részesedése nem éri el az 1 százalékot, miközben legfontosabb piacain, Brazíliában, Indiában, az Egyesült Államokban és Európában a koronavírus-járvány miatt megcsappant az eladása a második negyedévben.
Felértékelődtek az 5G telekommunikációs hálózati megoldások a koronavírus-járvány miatt, a pandémia is rámutatott az 5G-ben rejlő lehetőségekre például az egészségügy, a digitális oktatás vagy a távmunka területén – fejtette ki a Huawei észak- és kelet-közép-európai regionális elnökhelyettese a Huawei Technologies Hungary csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az online bejelentkező Radoslaw Kedzia az Oxford Economics londoni gazdasági elemzőház legújabb tanulmányának megállapításait ismertetve egyebek mellett elmondta: az új generációs mobilhálózat, amely jóval több adatot képes a jelenleginél sokkal gyorsabban továbbítani, számos új bevételi forrást jelent a vállalatoknak a gazdaság minden szegmensében, és növeli a termelékenységet. A digitális infrastruktúra, így az 5G kiépítése meghatározó szerepet játszik a koronavírus által okozott gazdasági recesszióból való kilábalásban is.
Ugyanakkor egy piaci kulcsszereplő korlátozása az 5G-hálózatok kiépítése során nemcsak jelentősen megemeli a beruházási költségeket és elnyújtja a bevezetés idejét, hanem lassítja a technológiai innovációt, növeli a háztartások költségeit és fékezi a kilábalást a gazdasági válságból – hangsúlyozta.
Az Oxford Economics elemzése három forgatókönyvvel – alacsony, közepes és magas költségekkel számolva – modellezte azokat a hatásokat, amelyeket egy kulcsszereplő korlátozása jelentene az 5G-infrastruktúra kiépítése során. A középutas forgatókönyv szerint a 31 vizsgált európai országban az 5G beruházási költségei 19 százalékkal, éves szinten mintegy 3 milliárd euróval emelkednének a következő évtizedben.
A tanulmány szerint nemcsak a beruházási összegek növekedését indukálná egy ilyen intézkedés, hanem a beruházások ütemének lassulása miatt 2023-ban 56 millióval kevesebb emberhez jutna el az 5G Európában. A késlekedés emellett a technológiai innováció lassulását és a gazdasági növekedés csökkenését is eredményezné, a teljes GDP-növekedést a vizsgált 31 európai országban 2035-ben 40 milliárd euróval vetné vissza.
Az Oxford Economics becslése szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépítése területén. A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillió olyan ember maradna 5G nélkül 2023-ban is, aki a korlátozás hiányában hozzáfért volna egyébként a hálózathoz. A kalkuláció szerint egy esetleges korlátozás a magyar GDP-növekedést 1000 milliárd forinttal (300 millió euró) vetné vissza 2035-ben.
