A hús-vér Vasember

A 72 éves Maye Musk nemhogy jól tartja magát, de ma is szupermodellként keresi a kenyerét. Pedig a főállásban dietetikusként dolgozó kanadai asszony kezdetekben csak azért vágott bele a divatszakmába, hogy miután elvált dél-afrikai férjétől, el tudja látni három gyermekét. Sikerét nehéz elvitatni. A család a 90-es években Afrikából az Egyesült Államokba költözött, Kimbal, Toscana és Elon pedig milliárd dolláros tech-startupokat alapítottak.

Hármuk közül a legsikeresebb kétségtelenül Elon. Őt gyakran a Marvel népszerű szuperhőséhez, a Vasemberhez hasonlítják, aki hozzá hasonlóan dúsgazdag, és időről időre minden képzeletet felülmúló műszaki újításokkal rukkol elő. Elon Musk 12 éves volt, mikor Blastar néven videójátékot írt, amit aztán ötszáz dollárért adott el. Első igazi nagy dobása a 1999-ben X.com néven alapított online bank volt, ami nem sokkal rá PayPal néven a legnagyobb ilyen szolgáltatóvá nőtte ki magát, 2002-ben pedig a vezető internetes aukciósportál, az eBay vásárolta meg másfél milliárd dollárért. Ilyen kezdetek után Musk számára adott volt, hogy – maradva a kaptafánál – az informatika területén indítson újabb vállalkozást, ő azonban nagyobb kihívásokra vágyott, és a két legnehezebb terepet, az autó- és az űripart választotta.

A SpaceX-et 2002-ben hozta létre. Felismerve, hogy a hidegháború óta a NASA költségvetése folyamatosan csökken, Musk az űrrepülés olcsóbbá és mindenki számára megfizethetővé tételét tűzte ki célul. Tizennyolc évvel születése után aztán a SpaceX lett az első magáncég, amely embert repített az űrbe. Átütő újításokra persze itt nem kell gondolni, hiszen Musk cége technológiáját és költségeit tekintve egyelőre nem a NASA csúcsmodelljeivel, hanem a korabeli szovjet Szojuzzal versenyez. És noha a Musk által ígért tíz dollár per kilogramm egyelőre távoli álomnak tűnik, a SpaceX a NASA-hoz képest már most is feleannyiért juttat egységnyi tömeget az űrbe. Musk sokszor hangoztatott terve, a Mars benépesítése pedig egyelőre még várat magára.

Elon Musk számos vasat tart a tűzben. Hyperloop nevű vállalkozása föld alatti mágnesvasutakkal forradalmasítaná a városi közlekedést, az OpenAI a mesterséges intelligenciát kutatja, a Neuralink pedig olyan agyba beültethető chip kifejlesztésén dolgozik, amely segítségével a bénák újra járhatnak, a vakok ismét láthatnak, és az emberi agy idővel akár a világhálóra is felcsatlakozhat. Noha kritikusai gyakran támadják azzal, hogy ezek az ötletek nem a sajátjai, ahhoz kétség sem fér, hogy Muskon kívül senki nem tesz annyit azért, hogy a fantasztikus filmek világa az életben is megvalósuljon.

Ennek persze ára van. Mint a zsenik általában, úgy Elon Musk sem kellemes ember. Volt és jelenlegi munkatársai szerint dolgozóit rabszolgaként hajtja, 2017-ben pedig 33 ezer főt foglalkoztató cégéből hétszáz alkalmazottját rúgta ki egyszerre, amiért azok szakszervezet alapításába kezdtek. Azt viszont még haragosai is elismerik, hogy 14-16 órás munkanapjaival maga is példát mutat a beosztottjainak. Noha vállalatainak kampányai végtelen profizmussal vannak felépítve, Donald Trumphoz hasonlóan, Musk is könnyelműen kezeli a Twittert, és hajlamos mindenre hamarjában rea­gálni. 2018-ban pedofilnak nevezte a thaiföldi barlangban rekedt gyerekcsapat kimentésén ügyködő mentők vezető búvárát, válaszul arra, hogy a férfi gúnyosan visszautasította a Musk által felajánlott technikai eszközöket. Idén Musk a koronavírus kapcsán is támadások kereszttüzébe került, amiért a Twitteren merész jóslatokat tett, melyek szerint a betegség áprilisra eltűnik az Egyesült Államokból. Emellett tény az is, hogy show-szerű sajtótájékoztatóin nem fukarkodik a nagy szavakkal, és gyakran tesz olyan hangzatos ígéreteket, amelyeket hallva a szakemberek csak a fejüket csóválják.

Elon Musk zászlóshajója kétségkívül az autógyártás. Aligha fér kétség hozzá, hogy Nikola Tesla a világ egyik legnagyobb elméje volt. A szerb–amerikai feltaláló nevéhez 278 szabadalom kötődik az elektromosság, a rádiózás, a robotika terén, mégis, 1943-ban nincstelenként érte a halál. Furcsa fintora a sorsnak, hogy éppen a róla elnevezett vállalat lett a történelem egyik legnagyobb gazdasági sikertörténete. A Teslát 2003-ban alapította Martin Eberhard és Marc Tarpenning. Elon Musk társalapítóból 2006-ban lépett elő a vállalat vezetőjévé, és irányítása alatt a Tesla a korábbi, százezer dolláros luxusmodellekről megkezdte az átállást a negyedannyiba kerülő, széles tömegeknek szánt típusokra. Sikerének kulcsa, hogy a Tesla nem pusztán autó, hanem egy jövőbe mutató innovációhalmaz: elektromos meghajtású, így teljes mértékben környezettudatos, van folyamatosan frissíthető önvezető funkciója, és a hasonló árkategóriájú járművekkel összehasonlítva is kiemelkedő teljesítményt nyújt.

Sokakat meglepett persze, hogy 2014-ben Elon Musk a Tesla szinte valamennyi szabadalmát szabad felhasználásra kínálta a többi gyártónak. Az autóiparban egyedülálló, elsőre őrültségnek tűnő lépés mögött azonban nagyon is jól megfontolt stratégia állt. A villanyautókhoz ugyanis töltőállomásokra van szükség, amelyekből csak akkor épülhet ki a szükséges infrastruktúra, ha megalapozott piaci igény lesz rá. A Tesla azonban egyedül képtelen ekkora mennyiségben gyártani járműveket, így abban érdekelt, hogy minél több cég álljon elő hasonló termékkel.

A tőzsde nem mindig hitt persze az innovációban. 2017–18-as mélyrepülés után azonban a Tesla részvényei 2020-ra 700 százalékkal nőttek, a vállalat értéke pedig jelenleg 379 milliárd dolláron áll, ami nagyobb, mint a Toyotáé és a Volkswagené együttesen. A siker nem magyarázható pusztán az eladott járművek számával. Ahogy a Financial Times üzleti lap is kiszámolta, a két ismert gyártó együtt 21,8 millió járművet gyártott, és 15,6 milliárd dollár bevételre tett szert 2019-ben. Ugyanebben az évben a Tesla futószalagjairól 366 ezer autó gördült le, és 1,1 milliárd dollár bevételt termelt. Ez pedig azt jelenti, hogy a tőzsde egymillió dollár fölé értékel minden tavaly eladott Teslát, amely 3-as modelljének piaci ára 35 ezer dollártól kezdődik. A cég gyors felfutása elsősorban a jármű által képviselt technológiákat övező piaci optimizmussal magyarázható.

Idén augusztus 28-án Elon Musk feldarabolta vállalata részvényeit, ami azt jelenti, hogy minden Tesla-részvényes további négy értékpapírt kapott minden egyes meglévője után. Ezzel az egyes részvények értéke nyolcvan százalékkal csökkent, a vállalat piaci értéke viszont nem változott. A korábban már az Apple által is alkalmazott stratégia arra utal, hogy a cég bízik saját részvényeinek a teljesítményében. Nem mellesleg a papírok árának csökkenésével a kisbefektetők előtt is megnyílik a vásárlás lehetősége. Noha az optimizmus ellenére szeptemberben a Tesla a várakozásokra rácáfolva nem került be a legfontosabb amerikai vállalatokat tömörítő S&P 500 részvényindexbe, Elon Musk optimistán tekinthet a jövőbe. Nemcsak azért, mert a Morgen Stanley becslése szerint a Tesla 2030-ig hatmillió autót fog eladni, ami mellett jelentős bevételekre tehet szert a szolgáltatásokból is, hanem mert műszaki újításai jelentős előnybe hozzák a konkurenciával szemben.

A technikai iparban ugyanis a profit zöme törvényszerűen a – szakmai nyelven – „palacknyak” (bottleneck) alkatrészek gyártóinak a zsebébe folyik be. Ezek azok a mással nem helyettesíthető elemek, amelyeknek a teljesítménye teret nyit a többi összetevőének, vagy épp korlátozza azokat. A személyi számítógépek piaca felfutásának legnagyobb nyertese nem valamely merevlemez- vagy modemgyártó, hanem a mikroprocesszorokat készítő Intel volt. Az elektromos autók piacának a „palacknyaka” az akkumulátor. Lehet bármilyen jó egy motor gyorsulása, teljesíthet akármilyen kiválóan a futómű, ha a jármű pár sarok után lemerül. A Tesla 3-as modellje egyetlen töltéssel már 560 kilométert képes megtenni, és ez a távolság csak nőni fog, így a Tesla akkumulátorai a többi gyártónak is kiváló alternatívát jelenthetnek. Elon Musk 2017-ben Nevadában megépítette a világ legnagyobb akkumulátorgyárát. Ráadásul az üzem otthoni akkukat is készít, melyek a nappal összegyűjtött napenergiát tárolják majd, és a legkülönfélébb ipari és szolgáltatási felhasználók számára is gyártanak nagy kapacitású akkumulátorokat.

A jövő tehát elkezdődött. Ha pedig Elon Musk fejlesztéseinek pusztán csak töredéke sikerrel jár, már az is alapjaiban alakíthatja át az életünket.