A globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése, valamint a jövő nemzedékek egészségének és életfeltételeinek biztosítása érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrások alkalmazására egyaránt szükség van.

A kínai Sanmen-2, AP1000 típusú blokkja 2018. november hatodikán kezdte meg a kereskedelmi üzemét

Idén októberben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC az évtized alighanem legfontosabb jelentését publikálta. A tekintélyes szakértők megállapították: közös érdek, hogy sikerüljön a globális felmelegedést a párizsi klímaegyezménynek megfelelően az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartani, hiszen ez a kulcsa, hogy el lehessen kerülni a természetes ökoszisztémát fenyegető veszélyeket, amelyek már 2 Celsius-fokos melegedés esetén nagy eséllyel bekövetkeznek. A testület leszögezte, hogy az atomenergia nélkül nem lehet eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem, azaz e technológia növekvő mértékű alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljanak a globális kibocsátást csökkentő célok. Nemzetközi összefogásra és ambiciózusabb fellépésre is szükség van annak érdekében, hogy a károsanyag-kibocsátást radikálisan csökkenteni lehessen az éghajlatváltozással járó súlyos következmények enyhítése, illetve megelőzése érdekében. Az IPCC jelentése világossá tette: az emberiség jövője a tét. Jó lenne, ha ez végre eljutna a hazai atomellenesek tudatáig, akik még mindig Paks II. ellen próbálják hangolni az embereket saját politikai céljaik és idegen érdekek mentén.

Az atomenergetikai jövőképet támasztják alá a Nukleáris Világszövetség aktuális, november elejei adatai is. Jelen pillanatban a világon 454 blokk üzemel, 17 országban 54 épül, a jövőben pedig további 500 új blokk építése várható. Az elmúlt három évben világszerte 24 új blokk kapcsolódott a villamosenergia-hálózatokra.

Idén csak Kínában hét új blokk kezdte meg a működését, vagy kapcsolódott a hálózatra. Legutóbb, október 27-én az orosz, VVER-1000 típusú Tianwan-4 blokkot is hálózatra kapcsolták, és ezzel a globális atomenergetika történelmi pillanathoz érkezett. A világ atomerőművi blokkjainak a beépített nettó kapacitása ugyanis első alkalommal lépte túl a lélektani 400 ezer MW-os értéket.

Lengyelország, ahol a villamosenergia-termelés döntő része, jelenleg is közel 80 százaléka széntüzelésű erőművekből származik, szintén új atomerőművi blokkok építésén gondolkozik annak érdekében, hogy képes legyen csökkenteni a szénerőművi termelést és ezzel a szén-dioxid-kibocsátást, valamint fokozni tudja az ellátásbiztonságot és az ország versenyképességét. A lengyel energetikai illetékesek bejelentései szerint a három blokkból álló, mintegy 4,5 ezer mega­watt teljesítményű atomerőmű 2040-ig készülhetne el egy észak-lengyelországi telephelyen. November elején Varsóban lengyel–amerikai energiaügyi együttműködésről írtak alá megállapodást, amelynek egyik eleme az atomenergetika.

Nuclear Pride Fest 2018

India folyamatosan komoly fejlesztéseket hajt végre: Oroszországgal októberben újabb hat, 3+ generációs blokk építéséről állapodott meg. A tervek szerint India 2032-ig meg akarja tízszerezni a nukleáris kapacitását, azaz a 63 ezer MW beépített nukleáris kapacitást kívánja elérni. A gyors ütemű fejlesztés oka, akárcsak Kínában, a robbanásszerűen növekvő villamosenergia-igény.

Októberben már Üzbegisztánban is kezdetét vette az első atomerőmű-projekt, amelynek keretében a Pakson megvalósuló blokkokhoz hasonló, két VVER-1200 típusú blokk épül meg. A két új egység lendületet ad az ország gazdaságának stabil fejlődéséhez, valamint a lakosság életkörülményeinek a javulásához is hozzájárul.

Az Amerikai Egyesült Államokban a Vogtle Atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának befejezésére szavazott mind a négy társtulajdonosa. Donald Trump amerikai elnök aláírásával pedig hatályba lépett az a törvény, amely felgyorsítja a korszerű amerikai atomreaktorok kifejlesztését.

Közben újabb és újabb országok tervezik, hogy belépnek az atomklubba. Ausztrália példája különösen figyelemreméltó. Az atomenergiát 1998-ban még indexre tevő és 2008-ig az uránbányászatot is tiltó Ausztrália miniszterelnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy megfontolják az atomerőmű-építési tilalom feloldását az országban, ha az elemzések igazolják e technológia gazdaságosságát. Ez különösen fontos Ausztrália számára, hiszen jelenleg a legnagyobb problémájuk a csillagászati energiaárak mellett az ellátásbiztonság, valamint a párizsi klímaegyezményben foglaltak teljesítése. 2019-től 2026-ig világszerte 47 új atomerőművi blokk áll majd a villamosenergia-termelés szolgálatába.

A globális atomerőműtrendtől eltérően Németország még mindig ragaszkodik az atomerőművek ellenében az egyoldalúan a megújulókat erőltető és ezzel a fosszilis alapú villamosenergia-termelést erősítő, mára teljes kudarcot valló, átgondolatlan energiapolitikájához. Ugyan a jelenlegi tervek arról szólnak, hogy Németország az atom mellett legkésőbb 2038-ig betiltja a szénalapú villamosenergia-termelést is. Kérdés ezek után, hogy az éves szinten 221 TWh (tavalyi adat) szénerőművek által termelt villamosenergia-mennyiséget mégis mivel kívánják majd helyettesíteni? Az Agora megbízásából készült, októberben publikált tanulmány arra keresi a választ, hogy Németország 2030-ig milyen módon érhetné el a 65 százalékos megújulós részarányt a szén fokozatos kivezetése mellett.

Az elemzés kijózanító módon mutat rá a német energiapolitikára. A tanulmány szerint 2030-ig szó sem lehet arról, hogy a szénerőműveket leállítsák. Legfeljebb a rendszerbe beépített szenes kapacitások mérséklésével lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a 2017. évi 46 GW helyett 16 GW szenes kapacitás maradna, ami éves szinten így is 82 TWh villamosenergia-termelést biztosít. Németországban a következő években az energiahatékonysági intézkedések ellenére nemhogy csökkenne, de növekedni fog a bruttó villamosenergia-fogyasztás. Számszerűsítve: a 2017. évi 600 TWh-ról 2030-ra 619 TWh-ra nő a fogyasztás.

Hogyan is akarják ezt a rengeteg áramot megtermelni a németek a leállítandó atomerőművek és a mérséklődő szén­erőművi termelés mellett? Egyrészt a már most is csaknem 100 ezer MW-nyi nap- és szélerőművi kapacitást dupláznának meg, azaz összességében 200 ezer MW-nyi időjárásfüggő megújulót építtetnének be a rendszerbe.

A németek is tudják, hogy csak időjárásfüggő megújulókkal és az egyharmadra csökkentett szénerőművi kapacitással nem lehet a rendszer stabilitását garantálni. A szénerőművek kivezetésével Németország import villamos energiára szorulna, ugyanakkor a németek gazdasági, ellátás- és nemzetbiztonsági megfontolásból sem szeretnének az importtól függni.

Németország a megújulókat favorizálja, de közben újabb és újabb klímapusztító szénbányákat nyit a szénerőművek kiszolgálása érdekében

Hogyan oldanák meg ezt a helyzetet? Kapaszkodjunk meg! A tanulmány szerint további gázerőműveket kellene építeni az ellátásbiztonság garantálása érdekében. Ez persze tovább növeli Németország orosz gázimporttól való függőségét. Nem véletlenül ragaszkodik Németország annyira az Északi Áramlat 2. gázvezetékrendszer megépítéséhez. Tulajdonképpen ez nem más, mint annak a beismerése, hogy a megújulók nem biztonságosak. A 2030-ig megmaradó német szénerőművek és a növekvő gázerőművi termelés miatt éves szinten a szén-dioxid-kibocsátás még mindig 160 millió tonna lesz, azaz a német klímapolitika fabatkát sem ér.

Szerencsére a németek már kezdik felismerni, hogy jelenlegi formájában az Energiawende ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi szempontból is egyértelműen zsákutca. Az RWE ellen a Hambach-erdő megmentéséért folytatott küzdelmet követően, október 21-én Münchenben a józan gondolkodású és a környezet védelmét valóban szem előtt tartó zöldszervezetek felvonulást tartottak az atomenergia mellett, és kampányt indítottak az európai atomerőművek (beleértve a németországi atomerőműveket is) megmentése érdekében.

Véleményük szerint a nemzetközi jelentések is rámutatnak arra, hogy a klímavédelmi célok elérése érdekében az atomerőművek megtartására és fejlesztésére van szükség. A német atomerőművek bezárása a fosszilis energiahordozók hosszú távú bebetonozását, nem pedig a klímavédelmet szolgálja. A német atombarát zöldekhez hasonlóan a hazai atomelleneseknek is jó lenne már végre megérteniük az ENSZ IPCC globális üzenetét: az atomenergia megkerülhetetlen.

A szerző energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője