A Kína és Európa közötti tehervonat-forgalom új lendületet ad az eurázsiai kontinens fejlődésének
A jövő vasúton közlekedik
A Kínát és Európát összekötő vasúthálózat fejlesztése korábban elképzelhetetlen távlatokat nyitott a kereskedelmi kapcsolatok horizontján. A geopolitikai kockázatok növekedése miatt pedig a hatékonyság mellett a biztonság is kiemelt szemponttá vált az áruszállításban.
A China-Europe Railway Express, a Kínát Európával összekötő vasútvonal a kínai Övezet és út kezdeményezés zászlóshajójaként és ikonikus márkájaként jött létre. Nyomában új szárazföldi szállítási létesültek az eurázsiai kontinensen, biztonságos útvonalat teremtve a termelési és ellátási láncok zavartalansága érdekében egy viharossá vált globális környezetben. A legfrissebb adatok szerint a vasútvonal Európa 219 városát és 25 országát köti össze, a közlekedő szerelvények száma pedig mára meghaladja a 85 ezret. Impozáns eredmények, Ázsia és Európa gazdasága szempontjából egyaránt figyelemre méltóak.
A rendszer finomhangolása folyamatos. Az első Kínából Európába tartó tehervonat 2011-es elindítása óta a kutatás-fejlesztés célja, hogy a vasúti folyosó minden időjárási körülménynek ellenállva, nagy volumenű, zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású nemzetközi logisztikai csatornát képezzen. A gazdasági és környezeti fenntarthatóság szempontjai pedig egyszerre érvényesülnek.
A számok azt mutatják, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalóak. A vasúti összeköttetés nagy mértékben növelte az Ázsia és Európa közötti kereskedelem stabilitását és hatékonyságát. A statisztikák szerint ugyanazon árumennyiségre vetítve a vasúti szállítás ára a légiének körülbelül az egyötödére, a szállítási idő pedig a tengeri szállításénak az egynegyedére csökkent. Mindemellett a Kínai Vasúttársaság Áruszállítási Osztályának közlése szerint az átlagos szén-dioxid-kibocsátás a légi közlekedés egyötödére, a közúti szállítás hetedére esett vissza. A szakértők egyetértenek abban, hogy a vasútfejlesztéssel jelentős eredményeket sikerült elérni a globális klímaváltozás kezelésében és a közlekedés fenntartható fejlődésének előmozdításában.
Elemzők közben rámutattak arra is, hogy az olyan geopolitikai kockázatok, mint amilyet a Vörös-tenger válsága keltett néhány éve – és amelynek jelentős hatása volt a globális ellátási láncok biztonságára –, csökkentek a vasúti szállítás szerepének előtérbe kerülésével. Iparági szakértők és bennfentesek szerint a vörös-tengeri affér kirobbanása óta a Kína és Európa közötti vasútvonal kapacitása iránti kereslet a duplájára nőtt. A biztonságpolitikai veszélyek kapcsán egy magyar szakértő, Kiszelly Zoltán, a Századvég Intézet Politikai Elemzések Központjának igazgatója elmondta, hogy az időben történő és megbízható szállítás biztosítása jelentősen erősítette az eurázsiai országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat.
A Kínát Európával összekötő vasútvonal elhelyezkedése miatt Magyarország különösen fontos szerepet tölt be a kereskedelem és a logisztika területén. Ennek eredményeként Magyarország Kína első számú kereskedelmi partnerévé lépett elő a közép- és kelet-európai térségben. A számok alapján azt lehet látni, hogy tavaly év vége óta jelentős mértékben nőtt a Kína és Magyarország között szállított áru mennyisége, a szállítási idő pedig mindössze 18 nap. A vasúti fejlesztések jelentőségével kapcsolatban szakértők gyakran emlegetik a lengyelországi Małaszewicze példáját is, amely az 1990-es évek hanyatlása után gazdasági tekintetben új életre kelt, miután az EU egyik legfontosabb logisztikai csomópontjává lett. Slawomir Maiman, a Lengyel Információs és Külföldi Befektetési Ügynökség korábbi igazgatója szerint az egymást átfedő globális kockázatok és kihívások mellett az Övezet és út kezdeményezés kiemelt szerepet játszik a világgazdaság, benne az európai gazdaság stabilizálásában és felvirágoztatásában.
A vasútfejlesztési projektek nyertesei között szerepelnek az olyan iparági szereplők is, mint a németországi Friedrichsdorfban működő RTSB Group, az egyik első európai vállalat, amely a Kína és Európa között közlekedő tehervonatokat üzemelteti. Wolfgang Rupf, a csoport svájci fióktelepének vezérigazgatója szívesen büszkélkedik azzal, hogy a tehervonat-forgalom növekedésének köszönhetően a cégcsoport gyors bővülést élt meg az elmúlt években, a forgalom a 2019. évi 400 millió dollárról 2022-ben 823 millióra emelkedett. Wolfgang Rupf bizakodó a jövő tekintetében, véleménye szerint vállalatuk sikere mellett a szállítmányozási piac egésze erősödni fog.
A vasúti összeköttetések sűrű volta szempontjából figyelemre méltó, hogy idén ünnepli tizedik évfordulóját a Madrid és Jivu között húzódó vasúti útvonal is. Az elmúlt egy évtizedben az ezen a pályán futó tehervonatok 2,1 millió árufajtát szállítottak a Csöcsiang tartománybeli Jivu városának nagykereskedelmi központjából, miközben több mint száz országból és régióból százezer féle árut hoztak Kínába. Érdemes tudni, hogy a volumen növekedése mellett a vonattal szállított áruk típusa is folyamatosan változik. Egyre több a magas hozzáadott értékű termék: például napelemek, komplett autók, műszaki eszközök érkeznek tehervonaton, miközben az áru is egyre több helyről érkezik Jivutól Sanghajon és Fucsienen át Kuangtungig.
Ma már nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a világgazdaság működtetése szempontjából miért fontos a globális áruszállítás zavartalansága. A Kína Övezet és út kezdeményezésében részt vevő országok, illetve a Kína és Európa között közlekedő tehervonatok éppen ezért igyekeznek gyorsítani a fejlődés és a jólét terjedésének a sebességét a teljes eurázsiai kontinensen.
