Bár a szavazóhelyiségek reggel 7 órától 23 óráig tartottak nyitva, a román Központi Választási Iroda (Biroul Electoral Central, BEC) előzetes becslése szerint a választásra jogosult polgárok fele plusz egy fő helyett – a szavazókörök 97,52 százalékának eredményeinek összesítése alapján csak a névjegyzékben szereplő választók 46,13 százaléka járult az urnákhoz vasárnap, így lapzártánkkor majdnem bizonyos, hogy a Traian Basescu államfő leváltását célzó referendum érvénytelen volt.

Az elnököt július 6-án függesztette föl tisztségéből a bukaresti törvényhozás alsó- és felsőházának együttes ülésén a szociálliberális parlamenti többség. Mint ismert, a Basescuhoz közel álló Mihai Razvan Ungureanu februárban hivatalba lépett kormánya április 27-én a Szociálliberális Unió (Uniunea Social-Liberala, USL) nevű, tíz jobboldali képviselő dezertálásával többséget szerzett balliberális pártkoalíció bizalmatlansági indítványa nyomán megbukott, s a szövetségben részt vevő posztkommunista Szociáldemokrata Párt (Partidul Social Democrat, PSD) elnöke, Victor Ponta alakíthatott kormányt.

Ponta hivatalba lépése óta folyamatos harcban áll Basescuval, akit közelebbről nem részletezett alkotmánysértésekkel és hatásköre túllépésével vádol. A tavasszal felállt kormány első intézkedései között leváltotta Hargita és Kovászna megyék magyar prefektusait, helyükre románokat ültetett, továbbá lecserélte a köztelevízió és a közrádió vezetőit, a parlament mindkét házának elnökeit, az ombudsmant, valamint leszűkítette az alkotmánybíróság jogkörét. Ugyanakkor júniusban a Nature című brit természettudományos folyóirat feltárta, hogy Victor Ponta 2003-as doktori disszertációjának felét más tudósok munkáiból másolta. Ez végképp elmérgesítette a viszonyt a miniszterelnök és Basescu elnök között, utóbbi ugyanis egyetlen alkalmat sem hagyott ki, hogy nyilvánosan gúnyolódva copy-paste-kormányfőnek nevezze Pontát.

Az államfő parlamenti felfüggesztését a román jogszabályok szerint népszavazásnak kell szentesíteni, ám ez csak akkor érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők legalább fele plusz egy fő leadja voksát. E szabály miatt tehát lapzártánkkor majdnem teljesen biztos, hogy a vasárnapi népszavazás érvénytelen maradt, bár a voksolók 87,55 százaléka Basescu távozására szavazott. A legmagasabb arányban a dél-romániai Olt megyében mentek szavazni a választók, itt 74,47 százalékos volt a részvétel, legkevesebben, 11,66 százaléknyian a döntően magyar többségű Hargita megyében járultak az urnák elé, és más, magyarok által számottevően lakott erdélyi megyékben is az átlagnál lanyhább volt a szavazókedv, így elmondható, hogy Basescu a magyarok passzivitásának köszönheti, hogy immár másodszor fordított kedvezőtlen helyzetben – 2007-ben ugyanis kísértetiesen hasonló körülmények között, 47 százalékos részvételi arány mellett érvénytelennek bizonyult népszavazás után foglalhatta el újra az államfői széket, a 2009-es rendes elnökválasztáson pedig ismét győzni tudott.

A népszavazás eredménytelensége ellenére Victor Ponta úgy kommentálta az eseményeket, hogy a románok győztek. Traian Basescu ezzel szemben azon véleményének adott hangot, hogy a szavazópolgárok nem kívántak közreműködni egy államcsínykísérletben. A felfüggesztett, de a Cotroceni-palotába hamarosan visszatérő államfő emellett ezt mondta: „Azon túl, hogy köszönöm a románoknak a támogatást, engedjék meg, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgároknak is köszönetet mondjak. Megértettem a jelzésüket.”

Crin Antonescu ideiglenes elnök szerint a népszavazás bebizonyította, hogy Románia valódi demokrácia. A Nemzeti Liberális Párt (Partidul National Liberal, PNL) soviniszta kirohanásairól is ismert vezére azt sem felejtette el szemrehányólag megjegyezni, hogy a magyarok bojkottálták a népszavazást.

A kampányban egyébként magyarellenes felhangok is megjelentek. A Transindex.ro hírportál szerkesztőségébe több román nyelvű mozgósító sms jutott el, ezek egyike így szól: „Magyarok által megmentett elnököt akarsz? Légy román és menj szavazni!” Egy másik pedig ekképp buzdította voksolásra az embereket: „Orbán Viktor felszólította az erdélyi magyarokat, hogy ne menjenek el szavazni. Ha nem akarjátok, hogy Románia jövőjét magyarok határozzák meg, románok, menjetek szavazni!”

Az éles belpolitikai küzdelem tovább folytatódik, hiszen novemberben tartják a soron következő parlamenti választásokat, melynek kampánya már csak a Ponta–Basescu-harc miatt is kíméletlennek ígérkezik.

Ágoston Balázs