A zavargások során a tiltakozók haragjának egyik célpontja a 81 éves, előző államfő volt, aki 1990 és 2019 között állt a volt szovjetköztársaság élén, mielőtt hívének, Tokajevnek átadta a marsallbotot.

Hirdetés

Nazarbajev a „kazah nemzet vezetője” címének és a nemzetbiztonsági tanács elnöki tisztségének birtokosaként lemondása után továbbra is nagy befolyással rendelkezett a közép-ázsiai ország politikai rendszerében.

A hétfőn jóváhagyott módosítások szerint megszűnik a kormányzat kötelezettsége, hogy bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztessen Nazarbajevvel – jelentette a Tengrinews kormánypárti hírügynökség.

A Habar közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a módosítások értelmében megszűnik Nazarbajevnek az a joga is, hogy élete végéig a nemzetbiztonsági tanács és az országban élő etnikumok közötti összhang elősegítésén munkálkodó konzultatív gyűlés elnöke maradjon.

Korábban írtuk

A zavargások idején Tokajev – hatalmának megerősítése céljából – saját hatáskörébe vonta a nemzetbiztonsági tanács és a Nur-Otan kormánypárt vezetését, és Nazarbajev több közeli hozzátartozóját is menesztette fontos gazdasági tisztségekből.

Az üzemanyagként használt cseppfolyós gáz drágulása miatt kitört zavargások idején Tokajev segítséget kért Oroszországtól, amely a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében kétezer katonát vezényelt ideiglenes jelleggel az országba. A zavargások lecsendesedése után a katonákat azonnal kivonták Kazahsztánból.

Az erőszakcselekmények során a hatóságok szerint 225-en haltak meg és mintegy tízezer embert vettek őrizetbe.

A tüntetők egyebek mellett azt vetették Nazarbajev szemére, hogy a kormányzása idején virágzott a korrupció a közép-ázsiai országban.

Tokajev azzal vádolta a volt elnök rokonait, hogy jogellenes vagyonra tettek szert a kőolajban és ásványi anyagokban gazdag országban.