A kecske és a káposzta

A kontinens minden tizedik lakója közvetlenül vagy közvetve a turistákból élt 2018-ban az Európai Utazási Bizottság jelentése szerint. Van tehát ok az aggodalomra, hiszen a járvány okozta leállások miatt már eddig is példátlan mértékben, egyharmadával esett vissza az euróövezeti gazdaság teljesítménye.

A recesszió mértékét jól szemlélteti az Európai Bizottság májusi javaslata, amely szerint az unió 750 milliárd euró gazdaság-helyreállító hozzájárulást tenne lehívhatóvá a tagállamok számára, részben vissza nem térítendő támogatás, részben kölcsön formájában. Az összeget az EU maga is pénzpiaci hitelfelvételből biztosítaná, a törlesztőrészletek fizetése pedig komoly kötelezettséget róna a következő generációkra…

Az elveszített emberéletek száma és a válságkezelés módja eltér az egyes európai országokban, egyvalami azonban közös: a leginkább sújtott idegenforgalmi ágazat felélesztése a nemzeti válságkezelő programok kulcskérdésévé vált. Mi lesz az ágazat sorsa? Biztonságban lesznek-e az utazni vágyók? Eltartja-e az idegenforgalmi vállalkozásokat, ha csak a belföldi turistákra koncentrálnak?

Számos, egyelőre megválaszolatlan kérdés, amelyre a válság idején jórészt egyedül maradt európai országok most együtt is keresik a választ, noha az ágazat újraindítása várhatóan erős konkurenciaharcot eredményez a kontinensen.

Erős verseny

Még tovább emelte a tétet Szicília azzal az ígérettel, hogy vendégeik repülőjegyeinek a felét és szállásuk egyharmadát állják, ha őket választják. Versenyre kelve Szicíliával, a közeli délnyugati régió, Calabria vezetője, Jole Santelli pedig magabiztosan így fogalmazott: „Calabriában az egyetlen kockázat, hogy meghízol, ha itt nyaralsz.”

Hogy mindez elég lesz-e az utazási kedv felélesztéséhez, egyelőre bizonytalan, ám a népszerű turisztikai célpontok kétszeresen is a járvány vesztesei lehetnek, ha a vendégek idén inkább olyan helyszíneket választanak, ahol lényegesen kevesebb megbetegedést regisztráltak, mint a gócpontokban.

Felvetődhet ugyanakkor a kérdés, mennyire megbízhatóak a hivatalosan közölt statisztikai adatok. Meddig hajlandóak elmenni a nagyrészt turizmusból élő országok annak érdekében, hogy hazájukba csábítsák az utazókat?

A biztonság ígérete

Itt van például a miniállam, Monte­negró esete. Duško Marković miniszterelnök nemrég látványosan levette arcmaszkját a sajtótájékoztatón, amelyen a határok júniusi nyitását bejelentette. Az EU-csatlakozás előszobájában álló országban a hivatalos statisztikák szerint összesen kilenc áldozatot követelt a járvány, és az utolsó aktív fertőzött is felgyógyult, vagyis Montenegró mára hivatalosan is járványmentes övezetté vált. Szükségük is van a biztonságos nyaralást hirdető kampányra, hiszen nemzeti össz­termékük több mint húsz százalékát a turizmus adja.

A balkáni államba azonban csak azoknak az országoknak az állampolgárai léphetnek be júniustól, ahol a százezer főre eső megbetegedések száma nem jelent közegészségügyi kockázatot. Ebbe a kategóriába tartoznak a magyarok, csehek, horvátok, szlovénok, osztrákok, németek, lengyelek, albánok és görögök, de a szerbek és a bosnyákok már nem, csakúgy mint a leginkább fertőzött európai országok állampolgárai.

Európa a svéd turisták fogadásától is fél. Norvégia és Dánia létrehozzák a maguk közös utazási buborékját június 15-től, amelyből kirekesztik a járvány kezelése szempontjából különutasnak számító Svédországot. Dánia egyébként korlátozásokkal, de lehetővé teszi a turizmust a német és izlandi állampolgárok számára is, az innen érkező turisták bejöhetnek az országba, de nem tölthetik az éjszakát Koppenhágában, ahol az állam legtöbb vírusos esetét regisztrálták.

A magyarok maradnának

Nem kerülte el a válság a több százezer dolgozót foglalkoztató hazai idegenforgalmi ágazatot sem, amelynek legnagyobb vesztese egyelőre Budapest. A fővárosban a tavaly mért adatokhoz képest drámaian csökkent a nyári foglalások száma, júliusban például az ötödére. Vidéken szerencsére ennél sokkal jobb a helyzet, a foglalások – több mint 150 ezer vendégéjszaka regisztrációval – szinte berobbantak a pünkösdi hosszú hétvégén.

Az utazási irodák alapvetően a húsvé­tot megelőző időszakban szembesültek nagyszámú lemondással, majd megállt ez a tendencia Molnár Juditnak, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökének korábbi nyilatkozata szerint. Az elnök arról is beszámolt, a nyári foglalások jellemzően a mediterrán térségbe, Horvátországba, Görögországba és Törökországba irányulnak, de az ősztől esedékes kulturális körutazások szempontjából számos további európai állam is kedvelt úti cél. A MUISZ tapasztalatai szerint a fiatalabb korosztály már türelmetlenül vár a startpisztolyra, az idősebbek azonban óvatosabbak, ők inkább a Balatonnál vagy hazai hegyvidéki üdülőhelyeken maradnának.

Ezt az irányvonalat erősítik a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) megbízásából készített felmérések is. A Századvég heti kutatásai azt mutatják, a magyarok 55 százaléka tervez ebben az évben valamilyen belföldi utazást, 24 százalékuk külföldre menne.

A Demokratának május végén adott interjújában Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója arról számolt be, folyamatosan dolgoznak azon, hogy kölcsönös idegenforgalmi megállapodásokat kössenek biztonságosnak tartott európai országokkal. Szlovéniával, Szerbiával, Szlovákiával, Csehországgal, Ausztriával és Németországgal már létrejött az aránylag szabad utazást biztosító egyezség, Horvátországba egyelőre csak odafelé utazhatnak szabadon a magyarok, visszafelé kéthetes karantént kell vállalniuk. Enyhültek a megszorítások Csehországban és Szlovákiában is, ahol 48 órát tartózkodhatnak honfitársaink tiltó intézkedések nélkül. Június 4-én egy újabb szomszéd, Ausztria is megszüntetett minden határellenőrzést az őt körülvevő országok irányába, az egyetlen kivétel Olaszország.

A biztonságosnak tartott országok közül a szakemberek elsősorban azokat ajánlják, ahonnan a schengeni határokon belül baj esetén autóval haza lehet jönni, hogy ne kelljen az adott állam járványkórházában heteket eltölteni.

„Együtt, itthon, szabadon – Magyarország visszavár” – szlogennel az MTÜ június 1-jén indította belföldi kampányát, amellyel arra buzdít mindenkit, hogy barangoljon belföldön, fedezzen fel izgalmas úti célokat. Ezzel összhangban a kormány válságkezelő koncepciója a fejlesztésekre épül. Folytatódnak a szálláshely-rekonstrukciók, megújulnak a strandok és Tourinform irodák, az ágazat újabb idegenforgalmi attrakciókkal és programokkal hirdeti az idei szezont, ami a szakemberek szerint akár még nyereséges is lehet. Feltéve, ha az összeurópaiak mellett sikerül markánsan érvényt szerezni a nemzeti érdekeknek is.