A kölni mecsetek egyelőre nem élnek az imára hívás lehetőségével
Péntektől bármely mecsetből szólhat hagyományos módon a müezzin messze hangzó imára hívása a németországi Kölnben, de egyelőre egyetlen iszlám imahely közössége sem él a lehetőséggel – írta a Kölner Stadt-Anzeiger.
Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi nagyváros vezető helyi lapjának pénteki jelentése szerint a több mint harminc kölni mecsetközösség egyike sem nyújtott be kérelmet az önkormányzathoz arra, hogy müezzinnel hívják a híveket a pénteki imára.
Eddig három közösség vette fel a kapcsolatot a városvezetéssel, hogy tájékozódjon, több információt kapjon, kérelem viszont egyik partnertől sem érkezett – mondta az önkormányzat szóvivője a lapnak.
A város – és egész Németország – legnagyobb mecsetét, az úgynevezett központi mecsetet (Zentralmoschee Köln) fenntartó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) sem kért engedélyt müezzin alkalmazására. A kérdésről előbb „belső megbeszéléseket” folytatnak, majd egyeztetést kezdenek a városvezetéssel – közölték.
Ugyanakkor a DITIB „kifejezetten üdvözli”, hogy az önkormányzat egy két évre szóló kísérleti projekttel megteremtette a lehetőséget, mert ezzel kifejezésre juttatja, hogy „a nemzedékek óta Németországban élő muszlimok a német társadalom természetes részét alkotják” – áll a Kölner Stadt-Anzeigerben ismertetett közleményben.
Köln vezetése október 7-én jelentette be, hogy a hónap közepétől müezzinek hívhatják a híveket a pénteki imára a városi mecsetekben. „Míg a keresztény templomokban a harangok hívják a híveket, addig a muszlim közösségek mecsetjeiben a müezzin hívásai töltik be ezt a célt” – mutattak rá az önkormányzat közleményében, amelyben kiemelték, hogy az iszlám vallásban „központi jelentőségű a pénteki ima”.
Mint írták, az iszlám, sok más valláshoz hasonlóan, régóta szerves része a német társadalomnak, így az imára hívás engedélyezésének kérdését országszerte számos alkalommal megvitatták már. Köln ehhez a vitához kíván hozzájárulni a kísérleti projekttel, amely előzetes kérelem révén teszi lehetővé a müezzint.
A kérelem alapján az önkormányzat szerződést köt az adott közösséggel. A megállapodásban egyebek mellett rögzítik, hogy csak pénteken és kizárólag 12 és 15 óra között szólalhat meg a müezzin. Az imára szólító felhívás legfeljebb öt percig tarthat. Hangerejét is szabályozzák, a helyszín adottságaihoz igazítva. A mecsetközösségnek egy szórólap révén tájékoztatnia kell a környék lakosságát az újításról, és ki kell neveznie egy kapcsolattartót, akihez a környékbeliek fordulhatnak kérdéseikkel, panaszaikkal.
Köln ugyan a legnagyobb, de messze nem az első németországi település, ahol lehetőséget kapnak a muszlim közösségek a pénteki imára szólítás hagyományos módszerének alkalmazására. A Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság egyik összeállítása szerint számos kisebb-nagyobb városban dolgozik, vagy dolgozott már müezzin. Az ugyancsak Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Dürenben működő Fatih-mecset minaretéből például már a kilencvenes évek óta felhangzik az imára hívó ének, méghozzá naponta háromszor.
A nagyjából egymillió lakosú Kölnben indított kezdeményezés országszerte feltűnést keltett. Többen bírálták a városvezetés által a muszlimok iránti megbecsülés és a vallásszabadság tisztelete jelének szánt újítást. A fiatal német muszlim nemzedék egyik jellegzetes képviselőjeként számon tartott, szabadúszó újságíró és publicista, a kölni születésű Eren Güvercin szerint viszont helyes lépés engedélyezni, hogy müezzin hívja a híveket a pénteki imára.
Ez azt az üzenetet közvetíti a nagyjából százezer kölni muszlimnak, hogy „a ti vallásotok ugyanúgy számít, mint bármelyik másik” – mondta a WDR-nek Eren Güvercin, aki szerint ugyanakkor problémás, hogy az ügyből éppen a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) irányítása alatt álló, országszerte mintegy 900 mecsetet fenntartó DITIB húzhat hasznot.
A Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz hűséges szervezet „természetesen a saját sikereként adja majd el Ankarában” a kölni városvezetés döntését, és azt állítja majd, hogy „vagyunk már valakik, bennünket nem lehet figyelmen kívül hagyni, mi honosítottuk meg az imára hívást Németországban” – mondta az újságíró, hozzátéve, hogy az önkormányzatnak nagyobb nyitottságot kellett volna követelnie a lehetőségért cserében.
Szintén bírálta a lépést Necla Kelek szociológus, iszlám-szakértő, aki a WDR-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a mecsetek fenntartói mit sem tesznek a nők integrációjért, és világképük múltba forduló, maradi.
Németországban 5,3-5,6 millió muszlim vallású ember él, ez a 83,1 milliós lakosság 6,4-6,7 százaléka. Legnagyobb csoportjuk – mintegy 45 százalékuk – szunnita török.
