A koronavírusról reálisan

Járványhelyzetben a hatóságoknak nagyon szűk mezsgyén kell egyensúlyozniuk. A cél, hogy az emberek vegyék komolyan a járványt, fogadják meg a tanácsokat, és tartsák be a korlátozásokat, de ne essenek pánikba, mert az beláthatatlan következményekkel jár. Az új koronavírusra tökéletesen illik ez a határ­esethelyzet: pánikra nincs ok, hiszen nem olyan, nagy halálozási arányú, tömegesen pusztító járványról van szó, mint a pestis vagy a himlő volt egykor, viszont óvatosságra és az események tudatos irányítására szükség van. Felelőtlenség lenne ugyanis egy új, veszélyes, ismeretlen betegség felléptekor a lovak közé dobni a gyeplőt.

Az adatok mögött

Akik a szezonális influenzavírussal hasonlítják össze a koronavírust, általában indokolatlannak tartják a kínai, az olasz vagy akár a magyar korlátozó intézkedéseket. Egyrészt az influenzavírus évente több millió embert fertőz meg, és több százezren bele is halnak. Ezzel szemben viszont évtizedek óta tanulmányozzuk, jól ismerjük, van ellene védőoltás és antivirális szer (aki az előbbit beadatja, lehet, hogy elkapja az influenzát, de biztosan nem hal bele), ezért minden évben előre meg is tudjuk jósolni a járvány lefolyását. A kínai koronavírusról ellenben még nagyon keveset tudunk, több kísérleti vakcina is létezik, de a klinikai tesztfázis lefolytatása még legalább egy évbe telik.

Másrészt az influenza kapcsán egy év adatait szokás összehasonlítani a kínai koronavírus két és fél hónapjával. Egy lefutott járványt azonban nincs értelme összehasonlítani egy még terjedővel. Az influenza emellett az egész világon alaposan elterjedt és egész évben dúl, miután a Föld egyik felén mindig tél van, a másikon pedig nyár. A koronavírus ezzel szemben még csak most indult útjára. Kínában – a WHO szerint – úgy tűnik, túl van a csúcson a járvány, viszont új gócpontjai nyíltak Iránban, Dél-Koreában és Olaszországban, ahol folyamatosan nő a fertőzöttek száma. Február végére a betegek száma túllépte a 89 ezret, a halálos áldozatok száma pedig a háromezret.

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy egy vírus terjedési képességét és a megbetegedettek halálozási arányát nem az mutatja, hogy már hány ember fertőződött meg, és közülük hányan haltak meg, hanem mindennek a lehetősége. Az influenza- és a koronavírus fertőzési képessége hasonló, de miközben az influenzavírus terjedését sosem akadályoztuk, az új koronavírusét igyekszünk kordában tartani, és ez valóban számít.

–  A szezonális influenzavírus halálozási rátája 0,02, az új kínai koronavírusé viszont két százalék, ez százszor több – vázolja a további különbségeket Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának adjunktusa, aki régóta foglalkozik a denevér által terjesztett koronavírusokkal. – Az influenza az esetek egy százalékában okoz olyan súlyos tüneteket, hogy kórházi kezelést igényeljen, a 2019-nCoV az esetek egyötödében. Ráadásul a betegek tíz százalékát intenzív osztályon kezelik. Ez egy súlyos betegség.

Ezért aggódnak hát az európai kormányok amiatt, hogy ha nő a fertőzöttek száma, kevés lesz a lélegeztetőgép. Emellett miközben a halálesetek az idősek körében jellemzőek, a vírus már a fiatalok körében is aratott. Thaiföldön például az első halálos áldozat egy 34 éves férfi volt.

Fehér foltok

Mivel a koronavírus új jelenség, a kutatók is sok ponton bizonytalanok.

–  Nem tudjuk például, meddig él a vírus a gazdaszervezeten kívül. Ha valaki odatüsszent egy asztalra, az mikortól számít tisztának? Lehet, hogy órák, lehet, hogy napok múlva. Nem tudjuk azt sem, a meleg idő milyen hatással lesz a fertőzésre, mert még senki nem jutott egy hőtűréssel kapcsolatos kutatás végére, nem volt rá kapacitás, sem elég idő. Ha valóban hat rá a meleg, az nagy szerencse ránk nézve, hiszen már tavaszodik. Reméljük, így lesz, de nem tudunk erre döntéseket alapozni, mivel nincs bizonyíték – mondja Kemenesi Gábor.

A másik fő problémakör a szubklinikai eseteké. Ez azt jelenti, hogy sok beteg tünetmentes, vagy a betegsége olyan enyhe lefolyású, hogy nem merül fel a fertőzés gyanúja. Pedig ők is fertőznek, ami növeli a járvány kiszámíthatatlanságát. Épp ez lehet a titka az egyes számú beteg történetének Olaszországban. Ott ugyanis az első betegnél azért derült ki csak sokára a fertőzés, mert nem járt Kínában, sem más gócpontban, így nem tesztelték le, és a tünetek alapján influenzának hitték a baját. Mire kiderült, hogy egy kollégája járt Kínában, a fertőzöttet – aki egyébként egy fiatal futballista – már lélegeztetőgépre kellett kapcsolni. A Kínát megjárt „nulladik” betegben azonban már nem lehetett kimutatni a vírus jelenlétét, nála teljesen tünetmentesen zajlott le a fertőzés, sőt antitesteket sem találtak a szervezetében, amelyek azt mutatnák, hogy legyőzte a betegséget. Viszont a sógorának a tesztje pozitív lett. Számos ilyen szubklinikai eset járhat-kelhet úgy, hogy sejtelme sincs arról, vírust terjeszt. Olaszországban jelenleg több mint ezerötszázan fertőződtek meg.

A karantén előérzete

De hány fertőzöttnél rendelnek el a hatóságok karantént? Amikor elcsípnek egy beteget, feltérképezik, hogy merre járt, kiket fertőzhetett meg, ezután pedig utóbbiakat is tesztelik, és pozitív eredmény esetén szintén lekövetik a kapcsolataikat. A karantént akkor szokták elrendelni, amikor már nincsenek tisztában a fertőzési láncolat pontos térképével, nem tudják, merre jár a vírus.

Például Nagy-Britanniában már a kezdetektől széles körben kiterjesztették a tesztelendő emberek körét, azt vizsgálva, honnan jött az illető, nem azt, hogy van-e már tünete. Így aztán a 36, jelenleg elkülönített fertőzött mellett a hatóságok még mindig uralják a helyzetet. Így van ez Franciaországban is, ahol 130 körül jár a fertőzöttek száma. De nincs mindenhol arra kapacitás, hogy ilyen sok embert feltartóztassanak, leteszteljenek. A legtöbb országban azt vizsgálják, aki tüneteket is mutat, és a gócpontban is járt. Nálunk is ez a helyzet, eddig 131 vérmintát teszteltek – és minden esetben kizárták a koronavírus-fertőzést. De a Nemzeti Népegészségügyi Központ megkérte azokat az embereket, akik a járvány által súlyosan érintett térségekben jártak, hogy maradjanak otthon két hétig, ha lehetséges.

A karantén szükségességének nincs köze ahhoz sem, hogy az adott ország lakosságához képest hány beteg van, az számít csak, hogy kialakul-e gócpont. Ha igen, azt le kell zárni, mert aki odamegy vagy ott van, nagy eséllyel megfertőződik, és viszi tovább a vírust.

Szerte Európában, például Csehországban, Írországban és Portugáliában is találtak olyan fertőzötteket, akik korábban Észak-Olaszországban jártak. Ahogy Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője is elmondta: csekély annak az esélye, hogy a betegség elkerülje Magyarországot. Ha azonban időben elcsípjük, nem alakul ki gócpont.

–  Pánikba esni nem kell, de legyünk tudatosak, készüljünk fel arra az eshetőségre, hogy nálunk is lesz karantén. Ez azonban nem azt jelenti, hogy leáll az élelmiszer-termelés. Érdemes lehet kiváltani a krónikus betegségre szedett gyógyszereinket, mint az inzulin vagy a magas vérnyomásra való szerek, de azt sem azért, mert el fog fogyni, hanem hogy ne kelljen elmenni esetleg épp akkor a háziorvoshoz, amikor nagyobb az esélye a fertőzésnek – így Kemenesi Gábor.

Egyelőre az sem világos, mi történik ilyenkor egy munkavállaló esetében: munkajogászok szerint az egészségügyi karantén nem minősül fizetett távollétnek. Nyilván, ha a kérdés aktuálissá válik, hatósági válasz is születik majd rá.

Védekezés

A közhiedelemmel ellentétben a sebészeti maszk nem védi a viselőjét, és csak arra jó, hogy ha felmerül a fertőzés gyanúja, a többieket védjük vele magunktól. A munkavédelmi boltokban kapható komolyabb maszkok minket is óvhatnak, de tudni kell viselni őket, ezt az egészségügyi dolgozók is külön tanulják. Nagyobb szakállal például nincs sok értelme. Másrészről nagyon rövid ideig hatásos, fél óra, egy óra után átnedvesedik, akkor már oldalt szívjuk be a levegőt. Sok laikus azt a hibát is elköveti, hogy a maszk viselése közben gyakrabban piszkálja az arcát, így kezéről viszi be szervezetébe a fertőzést. Inkább mossunk gyakran kezet, és tartsunk két méter távolságot mindenkitől. Ne ijedjünk meg attól, hogy mindenki felvásárolta a kézfertőtlenítőket: a sima szappan is jó, ha alaposan használjuk. Ne fogjunk kezet, ne adjunk puszit, ne nyúljunk mosatlan kézzel az arcunkhoz. Gyanú esetén a tárgyakat 70 százalékos izopropanol- vagy alkoholalapú fertőtlenítővel kell végigtörölni. Ha bármilyen tünetet tapasztalunk magunkon, ami a fertőzéssel összefügghet (légzőszerviek, láz, száraz köhögés), akkor ne menjünk a háziorvosi rendelőbe vagy kórházba, hanem inkább telefonáljunk.

Kemenesi Gábor arra is figyelmeztet: ilyen ismeretlen vírusok még bőven vannak elrejtve az állatokban, főleg a rágcsálókban, csak eddig távol tartottuk magunkat tőlük. Most azonban az ember olyan arányban csökkentette az állatok életterét, hogy egyre több lehetőség van interakcióra. Másrészt a sűrűség mindig kedvez a járványoknak: mai, modern életünk a betegségek kezelésében nagyon erős, de a járványok kitörését és terjedését kifejezetten segíti. A kínai koronavírus okozta kór tulajdonképpen enyhe azokhoz képest, amik még ezután jöhetnek.