A közép-európaiak többsége ellenzi a bevándorlást és fontosnak tartja a keresztény kultúra megőrzését – derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Nézőpont Intézet végzett április 11. és május 11. között tizenegy közép-európai országban.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A Magyarország mellett Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában lezajlott kutatás összefoglalóját csütörtökön juttatta el az intézet az MTI-hez.

A dokumentum szerint minden közép-európai országban többségben vannak a bevándorlást ellenzők, illetve a keresztény kultúrájú Európa megmaradását is fontosabbnak tartják a régió lakosai, mint a multikulturalizmus térnyerését. Továbbá rossz a véleményük az uniós „elitről”.

Mint kiderül, a tizenegy állam lakosságának mindössze egyötöde osztja azt a véleményt, hogy a kontinensen kívülről érkező bevándorlás inkább jó Európának, a megkérdezettek 74 százalékának ezzel ellentétes az álláspontja.
    Leginkább a kutatásban szereplő többi országétól eltérő történelmi tapasztalatokkal rendelkező Németország és Ausztria tekinthető toleránsnak a migráció iránt. Azonban még ezekben az országokban is a bevándorlást ellenzők vannak többségben: 53, illetve 56 százalék gondolja úgy, hogy a folyamat Európára nézve inkább kedvezőtlen.

Ugyanakkor a „posztszocialista térségben” még a legkevésbé „elutasító” Lengyelországban is a lakosság majdnem kétharmada tartja rossznak a bevándorlást. A magyar, a bolgár, a szlovák és a cseh válaszadók között találhatóak a legkisebb arányban a kontinens felé irányuló migrációról pozitívan gondolkodók (5, 8, 11, illetve 13 százaléknyian).

Az uniós kvótarendszerrel a régió teljes lakosságának csupán 30 százaléka ért egyet, 63 százalék viszont elutasítja azt. A kvótát csak Ausztriában támogatja a többség; érdekesség, hogy a kvótát leginkább szorgalmazó Németország állampolgárainak háromötöde is ellenzi a rendszer bevezetését.

A visegrádi négyek között nagy egyetértés mutatkozik a kvótarendszer elutasítása tekintetében, átlagban négyből három ember (76 százalék) mond nemet az unió elosztási mechanizmusára.

A kutatásból az is kiderül, hogy másfélszer annyian vannak rossz véleménnyel az európai elitről, mint amennyien elégedettek
az Európai Unió vezetésével.

Románia kivételével minden vizsgált állam lakosai jellemzően kritikusan nyilatkoztak. Míg Lengyelországban az elégedettek és az elégedetlenek aránya megegyezik, a legtöbb vizsgált országban a megkérdezettek 50-57 százaléka tartozik az elégedetlenek csoportjába. A legelutasítóbb ebben az esetben Csehország, míg Magyarországon a válaszadók 31 százaléka elégedett, 54 százaléka pedig elégedetlen a brüsszeli vezetés tevékenységével.

A közép-európai válaszadók kétharmada szerint meg kell őrizni a keresztény kultúrájú Európát, és csupán 30 százalék szerint kell elfogadni azt a helyzetet, hogy más vallások, kultúrák is meghonosodnak a földrészen.

A kereszténység elsődlegessége mellett leginkább a bolgárok (79 százalék), a szlovákok (74 százalék) és a csehek (71 százalék) álltak ki. Átlagon felüli a kulturális, vallási sokszínűség elfogadottsága a horvátok (37 százalék), a németek (36 százalék) és az osztrákok (34 százalék) körében – olvasható a közleményben.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása országonként 1000 fő telefonos megkérdezésével készült a Magyar Idők napilap számára. A minta országonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra, nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ilyen mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék – jelezte az intézet.