A közösségi média túlzott használata depressziót idézhet elő

A Pennsylvania Egyetem és a kantoni Csinan Egyetem kutatói a Computers in Human Behavior című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a közép-kínai Vuhanban élő 320 ember körében végeztek felmérést arról, miként jutottak hozzá az egészséget érintő információkhoz, hogyan osztották meg azokat barátaikkal, családtagjaikkal és kollégáikkal a legnépszerűbb kínai közösségi médiának számító WeChaten. Egy stresszskálát használtak a résztvevők szorongásának, depressziójának méréséhez, olyan kérdések kategóriákba sorolásával, mint ‘értelmetlennek érzem az életet’ vagy ‘felkavaró álmaim vannak a koronavírus-járványról’.

Bu Zhong, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy kutatócsoportjuk rögtön az után elkezdte vizsgálni a közösségi média használatának hatásait az emberek mentális egészségére, hogy Vuhanban kijárási tilalmat rendeltek el a koronavírus-járvány feltartóztatására. „Nem számítottunk arra, hogy a járvány globálissá válik. Csak arra gondoltunk, hogy feltárhatjuk a járvány bizonyos láthatatlan ártalmait. Kínában a helyi média nem adott hírt a Covid-19-ről. Ha a helyi lapok olvasására, tévénézésre támaszkodott valaki, nem kapott információt a vírusról. Ez az embereket súlyosan stresszelte, ezért elkezdtek nagy mértékben a közösségi médiára támaszkodni” – magyarázta.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy válságok idején több ember támaszkodik a közösségi médiára, hogy az egészséget érintő információt találjon és osszon meg. A Harris közvéleménykutató felmérése például kimutatta, hogy március végétől május elejéig az amerikai felnőttek 46-51 százaléka mondta azt, hogy gyakrabban használja a közösségi médiát, mint a járvány előtt. Az új tanulmány készítői azt találták, hogy a résztvevők több mint fele tapasztalt valamiféle depressziót, holott a járvány előtte semmilyen trauma, depressziós rendellenesség nem lépett fel náluk. A résztvevők mintegy 20 százaléka tapasztalt mérsékelt vagy súlyos depressziót, és valamivel több mint 20 százalék mérsékelt vagy súlyos másodlagos traumát, ami akkor lép fel, ha az emberek mások traumatikus tapasztalatairól hallanak.

A kutatók a stresszmodell alapján megállapították, hogy a túlzott közösségimédia-használat kapcsolatban volt a depresszió és a másodlagos trauma jóval súlyosabb szintjével. Zhong szerint fontos megérteni azt, hogy a közösségi média, köztük a Facebook és a Twitter miként segítheti az embereket egy egészséget érintő válság idején. „Nem akarjuk, hogy az emberek azt gondolják, a közösségi média rossz. Azt akarjuk, hogy tudják, egyensúlyra van szükség, és ha valaki túllépi a küszöböt, azaz minden 5-10 percben ellenőrzi a híreket, még több stresszt okozhat magának” – hangsúlyozta. „Nem szabad a közösségi médiát kárhoztatni. Arra kell figyelnünk, hogy miként használjuk azt” – tette hozzá.