Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Oroszországba újonnan akkreditált nagykövetek megbízóleveleinek ünnepélyes átvétele alkalmából a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2026. január 15-én.
Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Ramil Szitdikov
Hirdetés

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár is a párbeszédre való nyitottság jeleit mutatta.

Friedrich Merz a héten kifejezetten az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok „egyensúlyának” helyreállítására szólított fel.

Az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho szintén elkerülhetetlennek nevezte az Oroszországgal való tárgyalásokat „egy bizonyos ponton”, bár hozzátette, hogy véleménye szerint ez a pillanat még nem érkezett el.

„Tudomásul vettük számos európai vezető – nevezetesen Párizs, Róma és bármilyen furcsának is tűnjön, még Berlin – elmúlt napokban tett nyilatkozatait, miszerint az európai stabilitás biztosítása érdekében beszélniük kell az oroszokkal” – jelentette ki Dmitrij Peszkov pénteken.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy ez az irányvonal teljesen összhangban van Moszkva jövőképével.

„Ha ez valóban az európaiak stratégiai elképzeléseit tükrözi, akkor ez az álláspontjuk pozitív fejlődését jelzi” – tette hozzá.

A nyugati szövetségesek tábora azonban továbbra is megosztott. Míg a kontinens nagyhatalmai a pragmatizmus felé hajlanak, London tartja magát a merev elzárkózáshoz: Yvette Cooper brit külügyminiszter szerint nincs bizonyíték arra, hogy Vlagyimir Putyin valóban békét akarna.

A párbeszéd szorgalmazása mögött Brüsszel azon félelme is meghúzódik, hogy Washington megkerülheti az európaiakat a jövőbeli béketárgyalások során. Giorgia Meloni éppen ezért javasolta a múlt héten, hogy az Európai Unió nevezzen ki különmegbízottat az Oroszországgal való tárgyalások lebonyolítására, biztosítva ezzel Európa beleszólását a rendezési folyamatban.

Ez az irányváltás azt mutatja, hogy az európai politikai elit egy része kezd rádöbbenni: az Oroszország elleni szankciós politika és az elszigetelésre tett kísérlet kudarcot vallott, és a kontinens biztonsága nem garantálható Moszkva részvétele nélkül. A Kreml válasza alapján úgy tűnik, Oroszország nyitott a kölcsönös tiszteleten alapuló egyeztetésre, de csak akkor, ha Európa végre képes lesz saját stratégiai érdekeit képviselni az amerikai nyomásgyakorlással szemben.