A Kreml szerint a NATO és az EU hadat üzent Oroszországnak
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szeptember 25-ei G20 külügyminiszteri találkozón úgy fogalmazott, hogy a NATO és az Európai Unió „hadat üzent Oroszországnak” Ukrajnán keresztül – írja a The Kyiv Independent. A tárcavezető állítása szerint a Nyugat immár nem csupán közvetett módon támogatja Kijevet, hanem maga is a háború részesévé vált.
A külügyminiszter szavai illeszkednek a Kreml hosszú ideje hangoztatott narratívájához, amely szerint a nyugati országok provokálták ki az ukrajnai háborút. Megjegyzései egybevágtak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének korábbi kijelentésével is, aki szeptember 15-én úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség miatt a NATO gyakorlatilag hadban áll Oroszországgal.
Az elmúlt hetekben több orosz drón és vadászgép is megsértette NATO-tagállamok légterét. Lengyelország olyan orosz drónokat lőtt le, amelyek átrepültek az ország területére.
Az incidensek után Donald Trump amerikai elnök felszólította a szövetségeseket, hogy lőjék le a légterükbe behatoló orosz repülőgépeket, az álláspontot pedig több európai vezető is támogatta.
Válaszul Alekszej Meskov, Oroszország franciaországi nagykövete arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés „háborút” jelentene Moszkvával szemben.
A feszült helyzetet tovább élezte, hogy az ukrán katonai hírszerzés szeptember 24-én dróntámadást indított az oroszországi Tuapsze és Novorosszijszk olajtermináljai ellen. A The Kyiv Independent szerint a művelet „megbénította” a Fekete-tenger partján fekvő orosz exportközpontokat. A célpontok között volt az állami tulajdonú Transznyefty olajtöltő-komplexuma, valamint a Kaszpi-tengeri Olajvezetéki Konzorcium novorosszijszki terminálja is, amelyek naponta mintegy kétmillió hordó nyersolaj exportjára képesek.
Tuapszéban az egyik legnagyobb orosz terminál olajrakodó mólója semmisült meg. Az ukrán hírszerzés forrásai szerint a támadás rávilágított az orosz légvédelem gyengeségeire, hiszen a védelmi erők kaotikus reakciója civil épületekben is károkat okozott, pánikot keltve a lakosság körében. Az orosz hatóságok két halottról és hat sérültről számoltak be Novorosszijszkban, ahol egy szálloda és több közeli épület is megrongálódott.
Az ukrán hírszerzés szeptember 25-én arról is tájékoztatott, hogy dróntámadással két orosz An-26 szállítógépet és két radarállomást semmisítettek meg a megszállt Krím-félszigeten. A tájékoztatás szerint különleges egységek felgyújtották a szovjet gyártmányú repülőgépeket, és megsemmisítettek egy felszíni megfigyelő radart, valamint egy parti radarállomást. A katonai hírszerzés közösségi médiában közzétett bejegyzése szerint „jól égnek a moszkvai An-26-os szállítógépek”.
Közben újabb aggasztó hírek érkeztek a zaporizzsjai atomerőműről is. Az Energoatom ukrán állami atomügynökség arról számolt be szeptember 25-én, hogy az erőmű már több mint két napja nem kap külső áramellátást, miután az orosz hadsereg szeptember 23-án megrongálta a hálózatot. A létesítmény utolsó működő vezetéke is megsérült, így az erőmű jelenleg csak dízelgenerátorokra támaszkodhat.
Az Energoatom szerint ez kritikus helyzetet teremt, amely nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságát fenyegeti. A vállalat arra figyelmeztetett, hogy a generátorok csupán átmeneti használatra alkalmasak, tartós működésre nem. Ha leállnának, az a nukleáris biztonsági rendszerek feletti irányítás elvesztéséhez vezethetne. Az Ukrenergo ukrán állami áramszolgáltató megerősítette, hogy a vezeték működőképes az ukrán ellenőrzés alatt álló területen, de az orosz hadsereg megakadályozza az erőmű visszakapcsolását az ukrán hálózatra. Az Energoatom hozzátette, hogy a 2022-es orosz támadás óta ez már a tizedik alkalom, hogy teljes áramszünet sújtja a zaporizzsjai erőművet.
(forrás)
