A Kreml szerint „példátlan jelentőségű” látogatásra kerül sor
Vlagyimir Putyin orosz elnök már megérkezett Kínába, ahol a Kreml szerint „példátlan jelentőségű” látogatásra kerül sor. A rendhagyóan hosszú, közel egyhetes út az Ukrajnáról szóló egyeztetések szempontjából kritikus időszakban történik, és a Kreml első számú szövetségesének számító Pekingben komoly diplomáciai üzenetet hordoz.
Az orosz államfő programjában szerepel a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója, kétoldalú tárgyalások Hszi Csin-ping kínai elnökkel, valamint részvétel a pekingi győzelmi parádén, amellyel Kína Japán második világháborús vereségének 80. évfordulójára emlékezik. A dísztribünön Putyin kiemelt vendégként foglal majd helyet Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun és Irán, illetve Kuba vezetői mellett.
Ukrajna a középpontban
Elemzők szerint a megbeszélések legfontosabb témája az ukrajnai háború lesz. Alexander Gabuev, a Carnegie Oroszország–Eurázsia Központ igazgatója úgy fogalmazott, hogy „ez egy olyan időszak, amikor a két vezetőnek át kell tekintenie, merre halad a háború, és mennyire reális, hogy a közeljövőben véget érjen”. Gabuev szerint Moszkva egyértelműen arra kíváncsi, számíthat-e további kínai támogatásra, illetve hogyan reagálna Peking arra, ha Washington nyomást gyakorolna rá.
Kína a háború kezdete óta gazdasági mentőövet jelent Oroszország számára. A kétoldalú kereskedelem 2023-ban meghaladta a 240 milliárd dollárt, ami kétharmaddal több a 2022-es invázió előtti szinthez képest. Peking vált Oroszország legnagyobb olaj- és szénfelvásárlójává, és hamarosan Európát is megelőzi a földgáz-importban. Gabuev szerint ez a függőség a harcok esetleges lezárása után sem fog megszűnni.
Bár a kereskedelem tavaly rekordot döntött, az idei évben visszaesés mutatkozott az orosz olaj kínai exportjában, amit Putyin minden bizonnyal Pekingben igyekszik majd visszafordítani. A tárgyalásokon napirendre kerülhet a Szibéria Ereje 2 gázvezeték terve, valamint az olajvezetékek bővítése is.
Katonai együttműködés és technológiai függőség
Az egyeztetések másik kényes pontja az orosz–kínai katonai együttműködés erősödése lehet, amely a nyugati kormányokat aggasztja. Bár Kína hivatalosan nem nyújt közvetlen katonai segítséget, amerikai tisztviselők szerint Peking biztosítja az orosz hadiipar újjáépítéséhez szükséges gépek 70 százalékát és a félvezetők 90 százalékát, cserébe Kína pedig modern védelmi technológiákhoz juthat.
Kína a külvilág felé továbbra is „semleges közvetítőnek” mutatja magát, valójában azonban az invázió kezdete óta szorosabbra fűzte kapcsolatait Moszkvával. Oroszország nemrég újra felvetette, hogy Kína legyen Ukrajna biztonsági garanciáinak egyike, ami olyan javaslat, amelyet Kijev minden bizonnyal bizalmatlanul fogadna.
Szimbolikus erődemonstráció
Putyin szeptember 3-án Hszi oldalán foglal helyet a Tienanmen téri katonai parádén, amely sok tekintetben a moszkvai május 9-ei győzelmi felvonulás testvére lesz. Vaszilij Kasin, az Orosz Tudományos Akadémia Távol-keleti Tanulmányok Intézetének szakértője szerint „Oroszország és Kína hasonlóan tekint saját történelmére: a második világháború győztes hatalmainak szerepében láttatják magukat. Ez a közös sorsértelmezés ma már a partnerségük egyik alappillére”.
A parádén való közös megjelenés egyúttal alkalmat adhat arra is, hogy Peking és Moszkva enyhítse a feszültségeket az Észak-Koreával kialakult háromszögben. Észak-Korea hagyományosan Kína legközelebbi szövetségese volt, ám befolyása csökkent, amióta Moszkva a háború idején szorosabbra fűzte kapcsolatait Phenjannal. Kim Dzsongun katonái állítólag tízezres nagyságrendben támogatják az orosz háborús erőfeszítéseket, cserébe Oroszország fejlett rakéta- és dróntechnológiát adott át. Kasin szerint Kim pekingi meghívása jelzi, hogy Kína törekszik kapcsolatainak helyreállítására az észak-koreai rezsimmel.
Washington figyeli, Peking kivár
A látogatás kimenetelét Washingtonban is élénk figyelem kíséri. Az amerikai kormány az utóbbi hónapokban azon dolgozott, hogy Moszkvát elszakítsa Pekingtől és közelebb húzza magához, de a legtöbb elemző szerint erre nincs reális esély. Kasin úgy fogalmazott, hogy „az orosz–kínai kapcsolatok mindig szorosak lesznek. Elképzelhetetlen, hogy Oroszország Kína ellen forduljon, vagy fordítva”.
A két vezető most egy olyan helyzetben találkozik, amikor mindketten megerősödve érzik magukat. Kína sikeresen elhárította az újabb kereskedelmi háború veszélyét: Washington további 90 nappal meghosszabbította a gazdasági fegyverszünetet, miközben Peking szigorú exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre, ami veszélybe sodorhatja az amerikai ipart. Az amerikai elnök ugyanakkor nem alkalmazott másodlagos szankciókat Kínával szemben az orosz olajvásárlások miatt.
Moszkva ezzel egyidőben lesöpörte Washington fenyegetéseit és folytatta követeléseit Ukrajnával kapcsolatban, sőt, fokozta a hadműveleteket. Elemzők megjegyezték: az amerikai kormány eddig alig gyakorolt nyomást Hszire azzal a céllal, hogy az megpróbálja befolyásolni Putyint a háború befejezése érdekében. Gabuev szerint Peking tisztában van vele, hogy a béketárgyalások esélye csekély, ezért nem siettet semmit. Mint fogalmazott: „Kína számára az jó, ha diplomáciát játszhat anélkül, hogy ténylegesen közbelépne”.
