A Kreml válaszolt az EJEB-nek a Navalnij-ügyben
Jogszerűtlennek és az orosz bírósági ügyekbe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősítette csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Alekszej Navanij ellenzéki politikus szabadon bocsátását követelte Moszkvától.
A szóvivő arra reagált, hogy az EJEB szerdán, a saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott.
Peszkov szerint az EJEB „nyilvánvaló elfogultsága” kérdéseket vet fel Moszkvában. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország nem fogja eleget tenni a Navalnij szabadon bocsátására vonatkozó követelésnek, ugyanakkor nem törekszik konfrontációra az Európa Tanáccsal (ET) és nem kíván kilépni szervezetből.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke a Rosszija 1 televízió egyik műsorában szintén azt hangoztatta, hogy Oroszországnak meg kell tartania ET-tagságát, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az orosz képviselők felfüggesszék részvételüket a strasbourgi székhelyű szervezet parlamenti közgyűlésének (PACE) munkájában az EU- és a NATO-tagállamok várható nyomása miatt.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ugyancsak a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az EJEB szabadon bocsátási követelésének „katasztrofális következményei” lesznek a nemzetközi jog és az emberi jogok elvi értelmezése szempontjából. Meglátása szerint a bíróság nem kísérletezhet és nem rombolhat le mindent, ami útjában áll, „Oroszország feltartóztatása érdekében”.
Peszkov szerint egyébként felkeltette a társadalmi érdeklődést és vitára alkalmas az a mások mellett Oleg Gyeripaszka üzletember és Nyikita Mihalkov Oscar-díjas rendező által is felvetett javaslat, hogy fosszák meg az orosz állampolgárságuktól azokat a személyeket, akik külföldi szankciókat sürgetnek Oroszország ellen. Ilyen retorziót utoljára a Szovjetunióban alkalmaztak.
A szóvivő Ukrajnát Oroszországgal szembeni barátságtalan oroszágnak és „nyugati országok projektjének” nevezte, amely a Nyugat által eltűrt 2014-es „erőszakos hatalomátvétel” nyomán jött létre. A szóvivő így kommentálta Vlagyimir Putyin elnöknek azt a kijelentését, miszerint az Északi Áramlat-2 földgázvezeték elleni támadások célja az, hogy Oroszországgal fizettessék meg a Nyugat az ukrajnai geopolitikai projektjének árát.
Peszkov azt tanácsolta az Egyesült Államoknak, hogy az Északi Áramlatnál foglalkozzon többet Texas állam energiaellátásával, ahol a kemény hideg miatt többmillióan maradtak áram és fűtés nélkül. A szóvivő azt mondta, hogy nincs értesülése a gázvezetékről folytatott amerikai-német tárgyalásokról, és Moszkva Berlin azon kijelentéseiből indul ki, amelyek szerint a projektet be kell fejezni.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikust január 17-én őrizetbe vették a moszkvai repülőtéren, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, amelyet azért kapott, mert több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Egy bíróság február 2-án letöltendőre változtatta a politikusnak az Yves Rocher-ügyben hozott felfüggesztett szabadságvesztését azon a címen, hogy számos alkalommal megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit.
Az ítélet értelmében Navalnijnak 2 év 8 hónapot kell börtönben eltöltenie, miután a büntetésbe a házi őrizetben már eltöltött időt beleszámolták. Az ügy fellebbviteli tárgyalását szombatra tűzték ki.
