A legnépszerűbb desztináció
Már svájci és osztrák lapoknak is szemet szúrt, hogy a kijevi háborús állapotok ellenére az ukrán menekültek továbbra is rendszeresen ingáznak Berlin és Kijev között. Miért teszik? A német állam által nyújtott szociális segélyt vagy annak jó részét a háború elől menekülők valószínűleg a háborús övezetben költik el. A rendszeres ingajáratok valójában Ukrajna gazdaságának burkolt, de intézményesített pénzügyi támogatását szolgálják.
Átlagosan hétpercenként indul közvetlen autóbuszjárat Berlinből Kijevbe, ennek ellenére már hetekkel előtte elfogy minden ülőhely. Ugyanilyen zsúfoltak a Kijevből Berlinbe visszatérő járatok is. A legnépszerűbb távolsági busztársaság a Flixbus. A német–amerikai startupcég április végén jelentette be, azzal kívánja támogatni Ukrajnát, hogy újraindítja kijevi járatait.
Azóta elképesztő forgalmat bonyolít le: Berlinből naponta több mint ötven járat indul Kijevbe, mellette Hamburgból, Kölnből, Frankfurtból, Stuttgartból és Münchenből egyenként napi tíz-tizenöt, de Ausztriából és Svájcból is közlekedtetnek menetrend szerint buszokat. Budapestről közvetlenül nem, bécsi vagy krakkói átszállással lehet eljutni az ukrán fővárosba. A Flixbus nemcsak Kijevbe jár, hanem több mint fél tucat másik ukrajnai célpontot is érint. A visszafelé tartó buszok is dugig tömöttek. Berlinben jelenleg körülbelül egy hét a várakozási idő, addig minden járat megtelt. Naponta legalább 120 autóbusz, azokon egyenként ötven fő, azaz hatezer ember. Havonta 180 ezer utas oda-vissza. Remek üzleti környezet egy nem túl régi vállalkozásnak.
És nem a Flixbus az egyetlen szolgáltató. Vannak kisebb busztársaságok, emellett ott a vasút és a rengeteg magánautó is.
A német hatóságok minden bizonnyal sokkal pontosabban ismerik a tényleges számokat, mégis szemet hunynak a rendszeres ingázás felett. Csak egyvalaki nem tudta befogni a száját: Friedrich Merz, a CDU elnöke, akire politikai össztűz zúdult párttársai és a kormánypártok részéről, míg végül kínos bocsánatkérésre kényszerült. Szociális csalásról beszélt, de rosszul fogalmazott. Ukrajna burkolt, intézményesített pénzügyi támogatásáról kellett volna beszélnie, azután valószínűleg felvilágosították, hogy inkább ne bolygassa a témát.
A CDU elnökének is az szúrt szemet, hogy ha valaki a háború elől menekül, nem jár vissza a romos óvóhelyre, hanem örül, hogy biztonságban van. Ha pedig álláskereső, hát keressen állást, ne utazgasson. Csakhogy a dolog úgy áll, hogy nem sértenek törvényt az ukránok, mert szabadon mozoghatnak. Nincs megtiltva nekik, hogy hazajárjanak és találkozzanak az otthon maradottakkal, akiknek hazahordják a pénzt, amit feltűnően bőkezűen kapnak a német államtól. Mindehhez adott egy busztársaság, amely már jó előre rádolgozott az igényre.
A törvény előtt minden menekült egyenlő. Vagy mégsem? Vannak egyenlőbbek az egyenlőknél. Aki ma Németországban menekültstátusra vágyik, jó, ha van ukrán útlevele. Már a határról ingyen utazhat vonattal Németországba, illetve tetszés szerint további ingyenes jegyeket kaphat Európán belüli továbbutazásra. Csak a helyjegyet kell kifizetnie. Jelenleg vízum sem kell. A regisztrációt követően jogosulttá válik a különböző szociális ellátásokra, illetve az ingyenes orvosi ellátásra.
Emellett az ukrán menekültek a többitől eltérően július elseje óta jogosultak a munkanélküli-járulékra, amely az úgynevezett Hartz-IV-nek megfelelő szociális támogatás, és fillérre megegyezik a német állampolgároknak járó álláskeresési járulék összegével. Egy egyedülálló felnőtt esetén ez az összeg havi 449 euró. Ehhez jön további 285–376 euró minden gyermek után, azok korától és számától függően. Nem nehéz kiszámolni, hogy egy ukrán nő két gyerekkel jóval ezer euró feletti szociális támogatást kap a német államtól, és szabadon mozog, oda megy, ahova akar. Az átlagbér Ukrajnában jelenleg 255 euró. Ennek több mint a négyszeresét kapja kézhez egy ukrán menedékkérő anélkül, hogy egyetlen órát is dolgozna érte.
Mivel a határok nyitva, és remek a közlekedés, a lehetőséget az ukránok ki is használják. Elvileg megvonhatják a segély folyósítását, ha hét napnál hosszabb ideje nem találják a bejelentett postacímén az illetőt. De hol van akkora kapacitás, hogy ezt ellenőrizzék? Ráadásul hét nap alatt Kijev oda-vissza megjárható.
2022 februárja és októbere közt valamivel több mint egymillió ukrajnai menekültet tartottak nyilván Németországban. Közülük 550 ezren kaptak tartózkodási engedélyt. Nincs hivatalos adat arra vonatkozóan, hogy hány nem regisztrált ukrán tartózkodik jelenleg a szövetségi köztársaságban. A Bundestag költségvetési bizottsága menekültenként körülbelül 10 ezer euró éves kiadással számol. Ez alaphangon évi mintegy 10 milliárd euró – csak az ukrán menekültek közvetlen pénzügyi támogatására. Az összeg nem tartalmazza a szállás, az orvosi ellátás, az oktatás, illetve a nyelvtanfolyamok költségeit.
De úgy tűnik, semmi nem elég. Saskia Esken, a Német Szociáldemokrata Párt vezetője a minap bejelentette, hogy támogatja Zelenszkij elnök kérését: Berlin havi 500 millió euróval segíti Ukrajnát. A kormány a vállalását új adó bevezetésével tervezi kigazdálkodni: a tehetősebbekre vagyonadót vetnének ki. Nyilvánvaló, hogy a hatalmas nyugati pénzek nélkül Ukrajna már rég fizetésképtelen volna. Nyugati segélyekkel tartják életben az ukrán gazdaságot, amely a háború előrehaladtával egyre nagyobb összegeket emészt fel. A németek mindezt szótlanul tűrik, mivel a hivatalos német álláspont szerint – és ezt a CDU is osztja – minden eszközzel támogatni kell Ukrajnát, mert Putyin nem nyerheti meg a háborút.
