A legtöbb német tartományban nagymértékben növekedett a késes támadások száma az utóbbi években, és az elkövetők gyakran nem németek – mutatta ki a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság egy csütörtökön ismertetett felmérésében.
 

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Az RBB valamennyi tartomány hatóságaitól kért adatokat a késsel elkövetett erőszakos bűncselekmények számának alakulásáról, hogy a tárgyilagosság alapjára helyezze az ügyről hetek óta zajló közéleti vitát. A 16 tartomány közül 9-ből kaptak adatokat, amelyek mind azt mutatják, hogy az utóbbi években jelentősen emelkedett az ilyen bűnügyek száma.
    
A tartományi rangú Berlinben például 2014-hez képest 13 százalékkal több késes támadást követtek el tavaly, Hessenben 29 százalékos növekedést regisztráltak, Szászországban pedig majdnem megduplázódott az esetek száma.
    
Szászországban főleg a tartomány legnagyobb városában, Lipcsében feltűnően nagy a növekedés. A rendőrség lipcsei szóvivője, Andreas Loepki az RBB-nek elmondta, valamennyi kollegája tapasztalja, hogy egyre gyakoribbak a késsel elkövetett súlyos bűncselekmények, köztük a rablások és testi sértések.
    
A RBB beszámolójában kiemelték, hogy Alsó-Szászország tartományban külön vizsgálatot végeztek az erőszakos bűncselekmények területén zajló fejlemények és a nemzetközi migrációs válság összefüggéseiről. A zürichi alkalmazott tudományok egyetemének (ZHAW) kriminológiai intézete által készített felmérés szerint elsősorban a menedékkérők, menekültek jelenlétének tulajdonítható, hogy emelkedik az erőszakos bűncselekmények száma.
    
Ezzel kapcsolatban az RBB Inforadio nevű hírrádiójában Dirk Baier, az intézet vezetője elmondta: az adatok arra utalnak, hogy a menekültügyi rendszer keretében Németországban tartózkodó emberek gyakrabban követnek el késes támadásokat, de legtöbbször olyan személyek ellen, akik szintén a menekültügyi rendszerben vannak. „Ez azt jelenti, hogy elég ritka eset, hogy menekültek kést rántanak helyiek ellen” – mondta a szakember.
    
Hozzátette: az erőszakos bűncselekményeknek a menedékkérők, menekültek körében mutatkozó gyakorisága nincs összefüggésben a génekkel vagy a kultúrával. A német társadalom egészéhez képest nagyobb gyakoriság legfőbb oka az, hogy többnyire fiatal férfiak érkeztek menedékkérőként Németországba, és a fiatal férfiak a bűnözésre kiemelten „fogékony” csoportot alkotnak. Ez világszerte megfigyelhető, így „nemcsak a menekültekre, hanem a németekre is” jellemző. 
    
A másik, legalább ennyire fontos magyarázó tényezőt az életkörülmények jelentik – mondta a svájci egyetemi intézet vezetője, kiemelve, hogy a menedékkérőket zsúfolt befogadóállomásokon helyezik el, ahol nagy az unalom, a munkavégzés és a „strukturált tevékenység” egyéb lehetséges formái pedig korlátosak, ami mind az erőszakra való hajlandóság irányába hat.
    
Az RBB összeállítása szerint nincsenek arról megbízható adatok, hogy milyen gyakran érintettek nem német állampolgárságú személyek vagy menedékkérők, menekültek a késsel elkövetett bűncselekményekben. Erről csupán 4 tartomány szolgáltatott adatokat. Valamennyiben emelkedett a nem német feltételezett elkövetők száma. Hessenben például csaknem 10 százalékkal, Szász-Anhaltban majdnem 20 százalékkal.
    
A lipcsei rendőrségi szóvivő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a nem német elkövetők számának emelkedése „nem azt jelenti, hogy az egész városban késsel felfegyverzett bevándorlók mászkálnak, arra várva, hogy megfenyegethessenek vagy megsebesíthessenek járókelőket”. A késes támadások nagy része ugyanis a befogadóállomásokon, a háztartásokban, és menedékkérők egymás közti konfliktusaiban történik meg – mondta Andreas Loepki, hozzátéve, hogy éppen ezért az áldozatok között is aránytalanul gyakran vannak nem német származású emberek.

(MTI)