Przydacz arra reagált nyilatkozatában, hogy az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottságában (AFCO) szerdán szavazást tartanak az uniós szerződések módosítására tett javaslatokat tartalmazó jelentésről.

Hirdetés

„A lengyelek az Európai Unió (EU) része akarnak maradni, és maradnak is” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: az igazságos EU-ért viszont meg kell küzdeni, a vétójog megszüntetésére irányuló törekvés pedig „egyeduralmi kísérletként” értelmezhető, amely az európai projekt lerombolását fogja előidézni.

„Mindenki fontolja meg, azt akarja-e, hogy a jövőben a Lengyelországba irányuló illegális bevándorlásról lengyel hivatalnokok döntsenek vagy brüsszeliek” – jelentette ki Przydacz, hozzátéve: végső soron ez az ügy lényege.

A tervezet szerint az alapszerződésekbe 267 módosítást vezetnének be, melyek értelmében kiterjesztenék az uniós intézmények hatáskörét, és 65 területen megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt.

Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselő, az AFCO tagja, aki az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció nevében elutasította a jelentés támogatását, szerdán a PAP hírügynökségnek elmondta: a dokumentum az EU „radikális központosítását jelenti, amely az uniót valójában egy centralizált, oligarchikus, a demokratikus ellenőrzés alól kicsúszó szuperállammá” tenné.

Piotr Müller kormányszóvivő kedden a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban úgy ítélte meg: a javasolt módosítások lényegében a nemzetállamok megszüntetését, „egy uniós szuperállam” létrehozását jelentenék. A projekt értelmében a lényeges ügyekben több uniós tagállamot is le lehetne szavazni. „Világos, hogy az ilyen ügyekben mindenekelőtt Németország és más nagy tagállamok mozgatják a szálakat” – figyelmeztetett Müller.

A szóvivő reményének adott hangot, hogy az alapszerződések módosításait, amelyek elfogadásához egyhangúság kell, több tagállam is ellenezni fogja.

A lengyel média szerint a jelentés esetleges elfogadása az EP alkotmányügyi bizottságában egy többlépcsős szerződésmódosítási eljárás kezdetét jelentené. Második lépésként az EP plenáris ülésének vitája és szavazása következne. A folyamatot az állam- és kormányfők, a nemzeti parlamentek, az EP és az Európai Bizottság képviselőinek részvételével szervezett konventen hozott egyhangú döntés zárná le.

Korábban írtuk