A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint a civil szervezetekre vonatkozó lett szabályozás az átláthatóság szempontjából szigorúbb, mint a magyar. Szalay-Bobrovniczky Vince az MTI-nek kedden Rigából adott telefonos nyilatkozatában ezt annak alapján állapította meg, hogy lettországi látogatásán az ottani kormányzati vezetőkkel megbeszéléseket folytatott egyebek között a civil szféra szabályozásáról és finanszírozásáról.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Találkozott mások között Martins Klivével, a lett külügyminisztérium európai uniós koordinációs hivatalának igazgatójával. Szó volt közöttük a civil szervezetekre vonatkozó törvényekről és arról, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás indult saját civil törvénye miatt az Európai Unióban. Az a meggyőződése, hogy a civil szervezetekre vonatkozó lett törvény az átláthatóság szempontjából szigorúbb, mint a magyar, megerősödött, amikor tárgyalt Janis Citskovskisszal, a lett miniszterelnöki hivatal igazgatójával – tette hozzá.

A miniszterelnöki hivatalban nagy érdeklődést mutattak azon magyar rendszer iránt, amelyben a magyar adózók személyi jövedelemadójuk 1-1 százalékát felajánlhatják egy civil szervezetnek, illetve egy egyháznak – mondta Szalay-Bobrovniczky Vince. Megállapította: Magyarországnak európai összehasonlításban egyáltalán nem kell szégyenkeznie amiatt, hogy mekkora összeget áldoz a civil szervezetekre. A magyar kormány szorosan együttműködik a civilekkel, és figyel javaslataikra – jelentette ki. Az általa felügyelt Nemzeti Együttműködési Alaphoz a 61 ezer magyarországi civil szervezettől évente 16 ezer pályázat érkezik, amelyek jelentős számok – jegyezte meg.

Szalay-Bobrovniczky Vince és Martins Klive megbeszélésén szó volt a Sargentini-jelentésről és a Frontex uniós határ- és partvédelmi ügynökséggel kapcsolatos uniós javaslatokról. Ismertette Magyarország álláspontját, miszerint a Sargentini-jelentés „valójában egy politikai kampány része, amelyet azért folytatnak az ország ellen, mert elutasítja határai megnyitását az illegális migránsok előtt”, valamint hogy Magyarország elutasítja a felvetést, miszerint a Frontex átvenné az ellenőrzést a tagországok határai felett, azt Budapest szuverenitása megsértésének tekintené.

A magyar helyettes államtitkár találkozott még Andris Pelss külügyi államtitkárral. Tárgyalásukon szó volt egyebek között Magyarország és Ukrajna viszonyáról. Elmondta, hogy Budapest „visszautasítja azt a hangot, amelyet Kijev egyre intenzívebben üt meg vele szemben”, és kérte a lett vezetőket, hogy fontolják meg ezzel kapcsolatban Magyarország érveit. A lett fél tudomásul vette ezeket – tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Vince részt vett a negyedszer megrendezett Rigai Magyar Napokon, amelyeknek keretében hétfőn a helyi hadtörténeti múzeumban Bányai Ferenc rigai magyar nagykövettel és a lett védelmi minisztérium helyettes államtitkárával közösen megnyitotta a 170 éves magyar honvédségről szóló kiállítást. A kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeum anyagán alapul.   

A helyettes államtitkár és a nagykövet kedd reggel az egykori rigai zsidó temető területén megkoszorúzta azt a szobrot, amelyet az auschwitzi koncentrációs táborból lettországi munkatáborokba átszállított és ott meghalt magyar zsidó nőknek állíttatott a magyar kormány.